Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)

ISMERTETŐ (AZON BIZOTTSÁGOK, MUNKAKÖZÖSSÉGEK MŰKÖDÉSÉRŐL, AMELYNEK NAPIRENDI JEGYZÉKÉT NEM KÖZÖLJÜK)

KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG (KEB) Megszervezéséről az IKB 1957. február 26-i ülésén határozott, működéséért a KB-nak volt felelős. Az Országos Pártértekezleten elfogadott szervezeti szabályzat szerint feladata volt, hogy „őrködjék a párttagság politikai magatartásán és párthűségén, kíméletlenül harcoljon a pártszerűtlen, a fegyelmezetlen, a pártellenes, a frakciós tevékenység minden fajtája ellen; őrködjék a párttagság erkölcsi tisztasága felett, harcoljon a korrupció ellen, hogy sem a nép ellenségei, sem a dolgozó nép érdekeit és erkölcsi felfogását sértő elemek ne furakodhassanak be a pártba. A KEB vizsgálatot indíthat párttagok és tagjelöltek ellen, s alkalmazhatja velük szemben a szervezeti szabályzatban meghatározott büntetéseket." A VII. kongresszus az ilymódon meghatározott feladatokat változatlanul hagyta, míg az 1962-es kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat a megfogalmazást finomítva, kiegészítve a következőket rögzítette: „a/ A Központi Ellenőrző Bizottság őrködik a párttagság politikai magatartása, párthűsége és erkölcsi tisztasága felett; következetesen harcol a pártellenes frakciós tevékenység minden fajtája ellen; tevékenységével segíti a párt eszmei, politikai és szervezeti egységének erősödését, b/ Felelősségre vonja azokat a párttagokat, tagjelölteket, akik megsértik a párt szervezeti szabályzatát, a párt- és az állami fegyelmet, és a kommunista erkölcsöt, c/ Felülvizsgálja és eldönti a budapesti és a megyei pártbizottságoknak a pártból való kizárásokról és a pártbüntetésekről szóló határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket." A Központi Ellenőrző Bizottságnak 1957. február 26-án a KB által megválasztott tagjai voltak: Asztalos Géza, Maróti Károly, Mózes Viktor, Nezvál Ferenc, Péteri István. Az eredeti javaslat Nezvál Ferencet jelölte elnöknek, a vitában azonban többen úgy vélekedtek, hogy állami tisztségét figyelembe véve (az Igazságügyi Minisztérium megbízott vezetője volt), ez nem lenne szerencsés, ezért ekkor nem jelölték meg külön az elnök személyét. A gyakorlatban ő volt az elnök, Asztalos Géza pedig a titkár. Az Országos Pártértekezlet után tartott első KB ülésen (1957. június 29-én) a KEB tagjainak számát kilencre emelték és megválasztották a KEB elnökének Somogyi Miklóst. A KEB tagja lett: Asztalos Géza, Birkás Imre, Maróti Károly, Mózes Viktor, Nezvál Ferenc, Nöhrer Árpád, Papp Lajos, és Péteri István. 1959. február 24-én a PB egészségügyi okból felmentette Somogyi Miklóst a KEB elnöki funkcióval járó tevékenység alól, és úgy határozott, hogy ideiglenes jelleggel Birkás Imre töltse be a KEB elnöki funkciót. A KEB-nek 11 fős függetlenített apparátusa volt ekkor (8 politikai munkatárs és 3 adminisztrátor), nagyrészt olyanok köréből, akik az MDP időszakában is ezen a területen dolgoztak. Tíz társadalmi munkás vett részt a vizsgálatokban, egy pedig az adminisztrációban segített. Á PB 1959. május 27-én megtárgyalta a KEB munkáját és megállapította, hogy tevékenysége fejlődő, de még nem felel meg mindenben a kívánalmaknak: „Háromféle munkás dolgozik itt: a választott tagok, az apparátus és társadalmi munkások ... eltérő a szemléletük... probléma az együttműködés ... a titkár jelöli ki a napirendet, nem az elnök, ez helytelen, ne az apparátus irányítsa a választott szervet...". A további munkára vonatkozóan a PB hangsúlyozta, hogy vannak elvek,amelyeket be kell tartani, az emberek megítélésében érvényesíteni: „mindig az egész embert kell nézni, hibáival és jótulajdonságaival együtt a mérlegre tenni." Felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei fegyelmi bizottságoknak csak eszmei segítséget adjon a KEB, azok irányítása az illetékes pártbizottság feladata. A PB azt is fontosnak tartotta, hogy időnként kapjon nyilvánosságot a KEB munkája, közöljenek a Népszabadságban, a Pártéletben egy-egy határozatot, például a jogos panaszt megtorlókkal szemben kiszabott pártbüntetésről. 1959. december 5-én a KB ülésén megválasztott Központi Ellenőrző Bizottság elnöke: Nógrádi Sándor lett, tagjai pedig: Alpár Mihály, Asztalos Géza, Birkás Imre, Maróti Károly, Mózes Viktor, Mulató János, Nezvál Ferenc, Papp Lajos, Péteri István és Sebes Sándor. Nöhrer Árpádot a Központi Revíziós Bizottságba választották ekkor, mint a határozat indokolta: személyi képességei alapján ott hasznosabb munkát végezhet. A VIII. kongresszuson módosított szervezeti szabályzat a Központi Ellenőrző Bizottság megválasztását a kongreszszus hatáskörébe utalta, a továbbiakban munkájáról a kongresszusnak tartozott beszámolni. 1962. november 24-én, a kongresszuson megválasztott Központi Ellenőrző Bizottság összetétele a következő volt: Barinkai Oszkár Birkás Imre Borbándi János Hart Jánosné Mózes Viktor Mulató János Nógrádi Sándor Olajos József Papp Lajos Polyák János Schercer Lajosné Suhajda József Szőke Lajos (a KEB titkára), (FM-főosztályvezető), (honvédelmi miniszterhelyettes), (a Május 1. Ruhagyár pártbizottságának titkára), (a Vörös Október Férfiruhagyár igazgatóhelyettese), (külkereskedelmi miniszterhelyettes), (a KEB elnöke), (a KGM pártbizottságának titkára), (az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője), (a vasasszakszervezet főtitkára), (a Kender-Jutagyár dolgozója), (a VIII. kerületi tanács VB-elnöke), (az MSZMP XXII. Kerületi Bizottságának titkára.)