Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

Fock Jenőnek 1959. október 21-én kelt, Kádár Jánoshoz küldött leveléből az derül ki, hogy az év első felében még működött ez a bizottság, azonban nem sikerült igazán megtalálnia a helyét. (Ezt nem is lehet csodálni, hisz a bizottság tagjai részt vettek a Gazdasági Bizottság munkájában is, sőt a PB ülésein is - így legalább három alkalommal vitatták ugyanazt a kérdést.) Fock Jenő említett levelében (MOL 288. f. 47/723. ő. e.) többek között ezt írja: „A Hármas Bizottság léte és szerepe. Ez a bizottság létezik is, meg nem is. Mióta - több, mint egy évvel ezelőtt - a PB zártkörű megbeszélésén

2 Te és Marosán elvtárs azt mondtátok, hogy nem kell ez a bizottság és 3-6 hónap alatt meg kell szüntetni, mint „bizottság" alig működünk és néhány PB-nek szánt tájékoztató elkészítésén kívül arra szorítkozunk, hogy a fontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben mi hárman egy nyelven beszéljünk. Őszintén szólva eddig nem sok ösztönzést kaptunk ahhoz, hogy ennél többet vagy ezt határozottabban megtegyük. Emlékezetem szerint egyetlen jelentésünket a PB meg nem vitatta, sem Te, sem más soha nem érdeklődött, milyen kérdéseket tárgyalunk meg, üléseinkről készített feljegyzéseket (jegyzőkönyveket) senki tőlünk az eltelt közel 2 esztendő alatt nem kérte. Ideje lenne egyszer megbeszélni: valóban kell-e ez a bizottság, esetleg változott összetételben, ha igen, akkor ne csak gúnyos értelemben emlékezzünk meg létéről, vagy csak ilyen alkalmakkor tartsunk igényt tanácskozására. (Megjegyzem, hogy június 23-a óta nem volt a „Hármas Bizottság"-nak ülése és ezt hármunkon kívül senki sem vette észre.) Véleményem ebben a kérdésben ugyanaz, mint az ugyancsak sokat vitatott GB kérdésben: kell ez, vagy hasonló bizottság a PB mellett, ugyanúgy, ahogy kell a GB a Minisztertanács mellett. Meg kell bízni tudni annyira egymásban, hogy ne tételezzük fel a GB-ről, hogy a MT fölé akar nőni és a „Hármas Bizottság"-ról, hogy a PB munkáját akarja kisajátítani. A bizalom légköre a mi körünkben is ugyanolyan fontos, mint a párt és a tömegek kapcsolatában." 1960. január 12-én a Központi Bizottság úgy határozott, hogy az eddig három tagú gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó bizottságot kibővíti és létrehozza az öttagú ALLAMGAZDASAGI BIZOTTSÁGOT azzal, hogy a KB számára dolgoz ki feladatokat és koordinációs tevékenységet is ellát. Vezetője: Fock Jenő, tagjai: Apró Antal, Friss István, Kiss Árpád, Szurdi István. Az Államgazdasági Bizottság (ÁGB) 1960. február 6-án tartotta első ülését, amelyen körvonalazta feladatait és munkamódszerét. Eszerint az ÁGB-nek a VII. kongresszus és a PB határozatai alapján egységes álláspontot kellett kialakítania és biztosítania kellett az összhangot a gazdaság irányításában; elvi ügyekben álláspontját a PB elé tartozott terjeszteni; nem hozhatott állami vagy pártszervre kötelező határozatot. Féléves munkaterv alapján dolgozott, amelyet a KB, a PB és a MT munkatervében szereplő kérdések figyelembevételével állított össze. Rendszeresen tájékoztatta a PBt a gazdasági helyzet alakulásáról és a gazdasági élet normális menetét zavaró mozzanatokról. Általában minden második szombaton reggel 8 órakor ülésezett. A VIII. kongresszus után, 1962. november 24-én a KB határozott arról, hogy az Államgazdasági Bizottság a Központi Bizottság mellett, mint állandó munkabizottság működjék. Az Államgazdasági Bizottság elnöke Nyers Rezső (KB titkár, a PB póttagja) lett, tagjai pedig: Ajtai Miklós (a PB póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke), Dimény Imre (a KB póttagja, a KB Mezőgazdasági Osztályának vezetője.) Fehér Lajos (PB-tag, a MT elnökhelyettese), Fock Jenő (PB-tag, a MT elnökhelyettese), Németh Károly (KB-titkár), Párdi Imre (KB-tag, a KB Államgazdasági Osztályának vezetője), és Szurdi István (KB-tag, a KB Ipari Osztályának vezetője.) 2 Erről a zárt PB ülésről nem maradt fenn dokumentum.