Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
SZERVEZŐ BIZOTTSÁG (SZB) Létrehozását az MSZMP Központi Bizottsága 1956. november 11-én határozta el, az Ideiglenes Intéző Bizottság munkájának megkönnyítése céljából. A határozat hangsúlyozta, hogy a Szervező Bizottság széles politikai felhatalmazással rendelkezik, de nem határolta be kellőképpen szerepét és hatáskörét, tagjait sem jelölte ki. A Szervező Bizottság tevékenysége főként a pártszervezésre, a tömegszervezetek munkájának megindítására, a pártapparátus személyi és szervezeti kérdéseinek megoldására irányult. A Szervező Bizottságot Kiss Károly irányította, kezdettől tagja volt Földes László és Sándor József, november 14-től Németi József, november 26-tól Nógrádi Sándor (valamennyien a KB osztályvezetői), majd november 28-tól - saját kérésére - Köböl Józsefet is bevonták a munkába. (1957. február 6-tól Nógrádi Sándor helyett Orbán László vett részt az üléseken, mint az Agit. Prop. Osztály helyettes vezetője.) A Szervező Bizottság első ülését 1956. november 14-én, az utolsót 1957. február 20-án tartotta, eközben rendszertelenül (kettő, hat, tíznapos időközönként) ülésezett, összesen tizenegy alkalommal (általában délután 2 órakor Kiss Károly szobájában, esetenként a pártszékház III. emeleti tanácstermében.) Két alkalommal röpszavazást tartott. Állandó meghívottként részt vett az üléseken a Budapesti IB képviseletében az egyik titkár (november 28-tól Csikesz Józsefné, december 19-től Borka Attila), valamint a Népszabadság szerkesztőjeként Friss István (december 19. és január 24. között), illetve a Népszabadság Szerkesztőbizottsága tagjaként Szamosi Károly (február 6-tól.) A Szervező Bizottság 1957. január 24-ei ülésén foglalkozott saját tevékenységének továbbfejlesztésével. A vitában kifejtették, hogy mivel az Intéző Bizottság túlterhelt, (mind több állami üggyel foglalkozik) továbbra is indokolt a Szervező Bizottság léte. Az előterjesztés a Szervező Bizottság szerepéről, működéséről a következőket hangsúlyozta: - a jövőben legyen joga a párt-, társadalmi és tömegszervezetek tevékenységének elvi kérdéseit érintő vizsgálódásokra, elemzésekre, döntéshozatalra (döntéseit véglegesítésre az IB elé terjesztenék); - feladata lenne a párt és állami vezető szervek legfontosabb határozatai és a legfontosabb események visszhangjának rendszeres és gyors értékelése; - a fontosabb párt- és tömegszervezeti értekezletek (pl. az IB-elnökök értekezlete) megtervezése; - a párt és társadalmi szervek kádereinek „behelyezése, ill. visszatartása". (Az IB 1957. február 5-én a káderhatáskörök meghatározásánál megjelölte a Szervező Bizottsághoz tartozók körét is.) A Szervező Bizottság 1957. február 20-i ülésén egyhónapos munkatervet fogadott el, azonban ennek megvalósítására már nem kerülhetett sor, a KB február 26-án megszüntette a Szervező Bizottságot és helyette létrehozta a Központi Bizottság Titkárságát.
