Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

6.20 SZÁZAS Az ezresnél mondottakra (ld. 6.8) hivatkozva írom a nevet, amelyik a történetietimológiai szótár szerint finnugor örökség, magyarul elsőnek bizonyosan 1217ből ismeri. Mértékként viszont — ritkán dívott — ez is német eredetű. Adelung a Hundert szónál adja a kétféle jelentés: 100 vagy 120 db, aszerint, hogy tizes vagy tizenketes számrendszerben számolunk. A Marperger által 1707-ben adott viszonyok: 1 kis vagy közönséges százas az 5 stiga (ld. 6.19) vagy 100 db, 1 nagy százas az 2 sokk (ld. 6.17) vagy 6 stiga, illetve 120 db.

118 Beningi 1837-ben csak a nagy százast adja: 120 db.

119 De a tétel írható: 1 kis vagy közönséges százas=5 stiga = 100 db, nagy százas=2 sokk=6 stiga = 120 db. Nemzetközi mérték, a vonatkozó mértékrendszer tagja (ld. 2.26.4). 6.21 TONNA A történeti-etimológiai szótár szerint a latin tonna átvétele, német közvetítéssel (Tonne) is, hordó, űrmérték jelentésekkel, magyarul elsőnek 1548-ból ismeri (1874-ben lett súlymérték is). Darabmértéknek tehát nem ismeri. Adelung igen: a Tonne 1000 vagy 1200 db hering (ismét a két számrendszer keveredése). Elsőnek a 15. sz.-i pozsonyi vámnaplóban találkozunk vele tételként,

120 úgyszintén az 1542. évi vámnaplóban.

121 Az 1696. évi számvetőtáblában 1 tonna hering az 1000 db.

122 Tétel az 1697. évi országos vectigálban.

123 Az 1714. évi erdélyi vectigálban a hering mértéke 1 tonna.

124 Az 1739. évi számtankönyvben 1 tonna hering az 1000 db.

125 az 1768. évi számtankönyvben viszont 1 tonna az 900 vagy 1200 hering,

126 az első szám azonban bizonyosan téves, helyesen az 1000 db lesz. így a tétel: 1 ío»«ű=1000 vagy 1200 db hering. Nemzetközi mérték. 6.22 TUCAT Ma is használt szavunk. A történeti-etimológiai szótár szerint a német Duzend, ez pedig a francia douce szóból jött, amelyik a latin doudecim szóból származott, magyarul elsőnek 1597-ből ismeri. A latin szó meg is adja a jelentését: 12. A német iratokban még Tusin alakban is előfordul. Egyébként nyilvánvaló, hogy a tizenkettes számrendszer alakította mértéknek. Elsőnek az 1403—39-ben készült budai jogkönyvben találtam, mint főkötő, nadrág tételt,

127 az 1436. évi pozsonyi vámnaplóban a főkötő tétele,

128 Kováts még ruha, pipere, harisnya tételként említi itt,

129 az 1597. évi soproni vámszabásban a kanál vámtétele.

130 Az 1689. évi számtankönyv azonban már általánosan 12 db-ot ír,

131 úgyszintén az 1696. évi számvetőtábla.

132 Marperger 1707-ben szintén, de ő már említi a nagy tucatot,

133 de ez külön mérték (ld. 6.12). A tucat tétel