Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.3.33 SZAPU 3.3.33.1 Általában. A történeti-etimológiai szótár szerint ismeretlen eredetű, kezdetben edény jelentésű szóból alakult mértéknévvé; a törökből való származtatásának hangtani nehézségei vannak; a hazai latin sapo szó a magyarból alakult; elsőnek 1395-ből ismeri, de utal az 1292. évi sapo-ra. Nos, a latin név magyar eredete is a honfoglalás előttre utal. Mivel pedig a nyelvészeti irodalomban említett a szavak, így Gombócz török jövevényszó cikkében szereplők jelentése még csak edény, 1182 úgy gondolom, hogy eleinknél alakult mértékké, mégpedig száraz mértékké, s honfoglaláskor már hoztuk magukkal. Ezért az első latin névelőfordulás — 1277-ből ismerem 1183 — egyúttal a magyar név előforduása is. Az iratokban a latin sapo (sapho) vagy a magyar név olvasható. A helyzet azonban nem mindig egyértelmű, legalábbis a 14. sz. végétől kezdve. 1398-ban a latin sapo-t vékával vulgozták, 1184 1454-ben viszont a „zapw" a metreta köznyelvi szava, 1185 1566-ban „majori mensura vulgo zapu sive lucna" meghatározással találkozunk, 1186 1590-ben a kamara „1000 sapu avagy köböl buzarol" ad nyugtát, 1187 1600-ban Putnokon (Gömör) a fél köblöt nevezték szapunak, 1188 Pozsony város 1646. évi urbáriumában „cubulus seu Szapu" a szolgáltatás mértéke, 1189 1664-ben Ónodon (Borsod) a szaput quartale-ra latinosították, 1190 s ez aztán a 17. sz.-ban nagyon gyakori lesz. 1191 1670-ben Szécsen (Zemplén) „szapu vagy véka" a leltári tétel, 1192 Nyitrán 1671-ben „szapo seu cubulus" a mérték. 1193 A 18. sz. elején a pozsonyi mérőt nevezték pozsonyi szapunak is (ld. 3.3.26.45), az 1715—20. évi összeíráskor gyakorta. 1194 Vigyáznunk kell tehát az értelmezéssel, a szemle azonban megmutatja, hogy inkább csak az északnyugati országrészben dívott (ld. 3.3.33.33). 3.3.33.2 Nagyságának általános meghatározását nehezíti az előbb említett vagylagos alkalmazás, lehet kisebb és lehet nagyobb mérték is. így pl. az első általános nagyság adatom 1292-ből, mikor is a szapu 4 tenyér és 2 ujj nagyságú, 1195 vagyis a már ismert 42 cm magas, vagyis köböl nagyságú mértéket jelöl, de később jelölheti annak a negyedét is, mint pl. 1701-ben Buzinkán (Abaúj). 1196 Éppen ezért célszerű a fejezetrészt záró összefoglalónál (ld. 3.3.33.33) megismerni az általános nagyság értékeit. 3.3.33.3 Borsi. Éltek vele 1327-ben, 1197 1329-ben. 1198 Nagyságát nem ismerem, sajnálatos, mert megyei mérték. 3.3.33.4 Berencsi (Nyitra). 1587—1607 között 3 berencsi szapu az 2 újvári szapu volt, 1199 vagyis 1 berencsi= 2 / 3 újvári szapu, ennek értékével 62,081 (ld. 3.3.33.31) írható: 1 berencsi szapu= 2 / 3 újvári szapu=41,351, illetve 31,01 kg búza.
