Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
Harmadik adatunk nem lévén, a kettő közül kell választani. Jelentős az eltérés, s nem kizárt, hogy két nagyság volt, de az akkori mértékhasználati gyakorlat szerint vagy jelzőt, vagy másik nevet kapott volna. Jackelnél nem szerepel, csak Pethe ismerteti, de viszont bécsi viszonyszámmal, márpedig a tapasztalat szerint ezek gyakran csalókák. A Vademecum viszont egyrészt két hazai mértékhez hasonlítja, másrészt bekapcsolja a vonatkozó bormértékrendszerbe, indokolt, ha ezt az adatot fogadom el, így a tétel: 1 butélia— x I 12 Q átalag=0,6155 1, mint a tokaj-hegyaljai aszúbor mértéke az országos borkereskedelemben, esetleg tagja lehet a vonatkozó űrmértékrendszernek (ld. 2.26.1). 3.2.5 CSÖBÖR 3.2.5.1 Általában. Mivel földmérték is volt, az előző kötetben már részben foglalkoztam vele. 341 Ott indokoltam, hogy az azonos jelentésű cseber — csöbör alak közül miért választottam a csöbör alakot. Említettem a terminológiai problémákat is. A mondottakat most természetesen ki kell egészíteni. Az eredet és a terminológiai problémája hasonló az akóéhoz (ld. 3.2.2.1), a csöbör ugyanis szintén három jelentésű: edény, mérték, adó. A történeti-etimológiai szótárunk szerint a szó (cseber alakban) déli vagy nyugati szláv eredetű, edény és mérték jelentéssel, etimológiája nem tisztázott (a szláv szót azonban nem cseberrel, hanem vederrel, dézsával magyarítja!), magyarul elsőnek 1396-ból ismert mérték jelentéssel, edénynek csak 1588-ból, a latinosított cibrio szót pedig vagy magyar, vagy szláv nyelvből valónak írja. Ez utóbbit Kniezsa így pontosítja: eredete még nem tisztázott. 342 S meg kell jegyeznem, hogy e szó adó jelentését egyik sem említi. Márpedig a problémát az a körülmény nehezíti, hogy a szó első előfordulása — 1200 körül — éppen a latinosított alak: cibrio, méghozzá (bor)szolgáltatás, adó jelentéssel. 343 Nyilvánvaló, hogy a jelentés-alakulási sorrend ez: edény — mérték — adó. Tehát még a mérték jelentésnek is sokkal korábban kellett kialakulnia, hát még az edény jelentés. Ez a forrás pedig azt is elárulja nekünk, hogy 1200 körül, amikor a borsmonostori egyház népeit mentesítik a szőlő után „cybrio" szolgáltatás alól, csöböradószedők működtek, 344 s ez is igazolja az előbb mondottakat. — De nézzük tovább az adatokat. Ugyancsak szolgáltatás jelentésben találkozunk a cibrio szóval 1236-ban, 345 1237-ben, 346 1291-ben pedig — szintén mint szőlő utáni debitum — a latinosított akó köznyelvű neve: „akones qui uulgariter chibriones dicuntur". 347 Azonosan használt 1296—96-ban. 348 Ugyancsak 1315-ben (szintén tributum vinearum), de megadják a szolgáltatás mértékét is latinul: tina. 349 Ugyanígy 1355-ben. 330 A későbbiekben azonban kivételes, a szolgáltatás jelentés is kikopik. 1359-ben két közkeletű latin nevét vagylagozzák: tina seu idria, 351 1376-ban pedig egy másik, ritkább latin nevét: urna vei hidria. 352 1395. évi a szó első magyar alakja, de már mint a szintén szolgáltatás jelentéssé is lett latin tina köznyelvi megfelelője: „super non solutione Tynarum wlgariter cheber vocatarum". 353 S 1492-ből való a szó
