Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

Dohány: bála 100 csomó. Gyapjú: runa 1 juh gyapja. Hal/hering: tonna 1000 és 1200 db. írótoll: köteg 25 db. Papír: árkus/ív 1 db konc 24 és 25 db, rizsma 20 konc, bála 10 rizsma. Prém: cimmer 40 db. Só: kó'só (hajó, szekér) 1 db, tömény 1000 db. Üveg, öblös: köteg 3 és 6 db. 9 méréstárgyra volt 10 mérték, így 1 tárgyra jut 1,1 mérték, illetve 1 mértékre 0,8 tárgy. De a papírnak 4 mértéke is volt, ha ezt a tételt levonjuk, 8 tárgyra volt 6 mérték, s az index máris fordított: 1 tárgyra jut 0,7 mérték, illetve 1 mértékre jut 1,3 tárgy. Ez közelíti a valóságot. 6.23.8 Mértéktipus valamennyinél mesterséges, mert a számolás nem természetes valami. A darabmérték pedig ezen alapul. Ezt teszi mesterségessé, nem pedig az a körülmény, hogy az egynél nagyobb egységeket, ezek megkülönböztetése érdekében valamivel kötegelik, de ez az anyag természetesen nem mértékeszköz. 6.23.9 Mértékrendszer. Kétféle volt, mindegyik nemzetközi. Sajátos a papírnál, 4 taggal, az egész korszakban dívott. Általános 12 taggal, s jellemző, hogy ebből tizenegyet már 1707-ben rendszerbe foglaltak. Sajátossága az, hogy az egyes tagjai kisebb rendszerekben is éltek, egyesek önmagukban is. 6.23.10 Összegzés. A 21 darabmértékünk túlnyomó többsége német eredetű. Metrikus érték természetesen nincs. A készlet a 17. sz. végéig egyenletesen növekszik, aztán gyorsan csökken. Tájrendről nem beszélhetünk, a készlet többsége nemzetközi, általános mérték. A méréstárgy szempontjából is több az általános, mint a sajátos mérték. Mindegyike mesterséges típusú. Egy sajátos és egy általános mértékrendszert alkottak, az utóbbi kisebb rendszerekben is dívott.