Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

kaptunk, meglehetős darab lehetett, lényegesen nagyobb, mint a hajósó, bár ennek kis voltát ismerjük. Tételnek pedig ezt írhatom: 1 kó'só = 1 db só, egy alkalommal 37,80 kg. 6.18.4 Szekérsó. Ez is a szállítási módról kaphatta a nevét. Említik már 1280ban.

92 Szerepel az erdélyi bányák 1515. évi leltárában, s az 1551. évi összeírásból tudjuk, hogy nagyobb volt a hajósónál,

93 ez 3,06, illetve 5,56 kg volt (ld. 6.18.2). Nagyobbságát nyilván a szekérre rakodás könnyebbsége magyarázza. Ilyent szállítanak Egerbe (Heves) 1567-ben.

94 1553-ban a kamara javasolta, hogy a szekérsó addigi 17 fontos súlyát emeljék 20 fontra, így százát a 3 helyett 4 forintért, tehát 1 forinttal drágábbért árulhatják,

95 vagyis a bécsi font értékével: 0,56kg (ld. 5.5.4), 9,45, illetve 11,12 kg. 1730-ban az Eszterházyak pápai provizorának a sószállítási tervezete szerint egy szekérre 20 bécsi mázsa, vagyis 11,22 q só fért el (ld. 4.40.7), ezzel s a fenti súllyal számolva 119 db lehetett ez, de nyilvánvaló, hogy a kamara sószállító szekerei nagyobbak voltak. A tétel pedig: 1 szekérsó =1 db só = 17 bécsi font = 9,52 kg. 6.18.5 Tömény. A történeti-etimológiai szótár szerint a tumen ótörök eredetű szó, tízezer, sok, csapat jelentéssel, magyarul elsőnek 1213-ból ismeri, 1600-ból pedig kősó jelentéssel, de ennek miértjét nem adja. Ilyenkénti első említését 1229ből ismerem.

96 Zsigmond 1425. évi okleveléből azt tudjuk meg, hogy 1 tumen só az 1000 Ft volt.

97 1429-ben 2 tumen,

98 1444-ben 1 tumenium,

99

1445-ben ismét egy,

100 1452-ben 2 tömény,

101 1459-ben 5 thumen

102 sót említenek. II. Ulászló 1498. évi rendelete szerint a sóbányász bére minden thumen só után többek között 11 kősó volt.

103 Huszton (Mármaros) 1504-ben 6 tömény,

104 1509-ben 2 tömény

105 sót említenek. A tordai sóbánya 1528. évi leltárából német nevét: themeynsaltz ismerjük meg, Huszt 1600. évi összeírásából pedig azt, hogy a köznyelvi „tomensoo" a latin szövegben kősó volt csupán.

106 Acsády azt állítja, hogy 1 tömény az 100 db kősó, illetve 50—60 bécsi mázsa, de állítását semmivel sem indokolja.

107 Kevesellem e mennyiséget. Több okból. Az egyik a név: tömény. Nyilvánvaló, hogy e mérték a mennyiségről kapta a nevét, s a szó alapjelentése szerint tízezer lenne, ezt viszont soknak vélem, de hogy száz miatt nem lett tömény, az kétségtelen. A másik a tömény Zsigmond féle 1425. évi 1000 Ft-os ára. 100 db esetében 10 Ft lenne darabja, ami a szekérsónál ismert árhoz: 3 Ft viszonyítva nagyon magas, tekintve még a 120 év különbségét is. Viszont a tömény szó tízezer jelentése a jelen esetben könnyen ezerre módosulhatott. így 1 Ft lenne 1 db. Úgy gondolom, ez jobban közelítheti a valóságot. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kősónál ismertetett adatok (ld. 6.18.3) közül 1423-ban, tehát a tömény előbbi árával majd azonos időben, 100 db-ot említenek, nem pedig 1 töményt (s a későbbi adatoknál is 4—500 db szerepel, nem pedig 4—5 tömény), akkor a 100 db-os nagyságot végleg elvethetjük, s az 1000 db-ot valószínűnek vélhetjük. így írom tehát a tételt, de kérdőjelezem: 1 tömény =\000 ? db kősó. 31* 483