Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

6.2 ÁRKUS/ÍV Szinonim nevek. A történeti-etimológiai szótár szerint az elsó' szó az ív, új jelentésű latin arcus átvétele, a másik az ősi íj szóból szóhasadással lett, magyarul az előbbi 1557-ből, az utóbbit 1653-ból ismeri, de számunkra fontosabb az, hogy papírmérték jelentéssel az árkust 1653-ból, az ívet csak 1807-ből ismeri elsőnek. — A latin iratokban arcus, a németben Bogén. Mérték mivoltának megértéshez tudni kell, hogy a papírt a 19. sz.-ig egy téglalap alakú eszközzel, az ún. merítőszitával készítették „darabonként", azaz árkusonként, ívenként, amelyiknek a tényleges nagysága (m

2

)a papírfajtájaként változott, de ez a név mindenképpen egy darab papírlapot jelentett. így lett a papírmértékek alapegysége.

1 Az árkus és az ív elnevezés helycseréjére a 19. sz. folyamán került sor, s ma az utóbbi nevet használjuk. A tételt pedig így írhatom: 1 árkus/ív = 1 db papírlap. A vonatkozó mértékrendszer nemzetközi alapegysége. 6.3 BÁL(A) 6.3.1 Általában. A zárójel a kétféle ortográfiára utal. Hosszmértékként már foglalkoztam vele, mert a textíliánál a rőfön-végen keresztül hosszmérték volt.

2 Csak annyit ismétlek, hogy a német eredetű, köteg, árucsomag jelentésű Ball, Ballen szó átvétele, magyarul elsőnek textília mértékként 1355-ből ismert. A latin szövegben bal, bala. — A méréstárgy szerint különbözött, s itt jegyzem meg, hogy a korszakunk után a szárított hal mértéke is volt, de térfogatsúlyként (14 kg).

3 6.3.2 Dohány. Elsőnek 1735-ben Désen ( Belső-Szolnok) említik.

4 Kassai szerint 1833-ban a Hegyalján (Zemplén) 100 csomó dohány volt.

5 Korszakunk utári térfogatsúly mérték lett (pl. Majlátfalván — Arad — 2—5 mázsa volt).

6 Az előbbi szerint a tétel: 1 bála dohány =100 csomó. 6.3.3 Papír. Az európai papírkészítés, kialakulásával együtt alakította ki papírmérték rendszerét, köztük a legnagyobb darabegység a bála lett, valószínűleg német nyelvterületen. A hazai írásbeliségünk kezdeti fejletlensége, így a csekély papírszükséglet következtében viszonylag később, a 16. sz.-ban találkozunk vele először.

7 A 16. sz. közepétől már gyakori.

8 Kisebb egysége a rizsma (ld. 6.14) volt. A viszonyszám változatlan maradt az egész korszakban, mint ezt már régebben megállapítottam,

9 s az újabb adatok is igazolják.

10 így a tétel: 1 bála papír=\0 rizsma. A vonatkozó nemzetközi mértékrendszer tagja.