Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

SÚLYMÉRTÉKEK

35,28—56,83, zab 28,28—45,55.

279 Nagyváthy, búza 45,08—72,00, rozs 41,28— 68,11.

280 — Udvardy, búza 47,32—76,22, rozs 42,00—67,65.

281 — 1846. Korizmics, búza 44,80—72,16, rozs 42,60—68,56, árpa 31,60—54,12, zab 25,20— 40,75.

282 — 1877. Brassói kereskedelmi kamara (mint legkisebb minőség-súly, természetesen csak hektolitersúly), búza 74,00, rozs 67,00, árpa 60,00, zab, 39,00.

283 — Végül összehasonlításra az 1877. évi adat, búza 80,00, kétszeres 76,30 rozs 72,70, árpa 63,50, zab 43,00, kukorica 78,00.

284 Ha most gabonafajtánként rendezzük az adatokat, és a két utolsó adatsort elhagyjuk, mert az 1877. évi az korszak után, az 1877. évi pedig összehasonlító, akkor a következőket állapíthatjuk meg. 1877. évi százalékában a búza 94, a kétszeres 89, a rozs 93, az árpa 88, a zab 98, a kukorica 98%, vagyis a mai értékektől nem sokkal marad el a múlt adata. Ez a tény, s az, hogy e három-, illetve kétszáz év adatsora viszonylag egyensúlyos, arra enged következtetni, hisz az agrotechnika nem változott, hogy a 17. sz. előtti helyzet is hasonló volt nagyságrendileg. Tételként pedig, szélső érték, gyakorlati átlag (tizedes nélküli) adatokkal ezt írhatjuk: 1 térfogatsúly/hektolitersúly^búza. 72 — 78,75 kg, kétszeres 65—71, 68 kg, rozs 64—73, 68 kg, árpa 54—58, 56 kg, zab 32—45, 42 kg, kukorica 52—76, 76 kg, köles 71 kg. Kiegészítem még egy tétellel. A gabonamalmokkal foglalkozó korábbi cikkemben 1579. és 1877. évi kiőrlési és kenyérsütési adatok összehasonlításával megállapíthattam a liszt hektolitersúlyát,

285 a gubacsét pedig mostan (ld. 3.3.14). Ezek (tizedes nélküli) tétele: 1 te7^ű/.«í/y/hektolitersúly = liszt 58,00 kg, gubacs 38,00 kg. Végül megismétlem: a 4. fejezetben (és a 10.4 táblázatban) található még különféle anyag számított térfogatsúlya. 5.24 VERDUNG A történeti-etimológiai szótár szerint német eredetű, a negyedrész, főleg mérték negyedrészt jelentésű Vierding, Vierdung átvétele, magyarul elsőnek 1643-ból ismeri, Comenius téves fordításából, ő ugyanis ezt írta: „ferdung avagy latnac ötöd része". Adelung szerint e szó valamilyen nagyobb pénzegységnek a negyedrésze. Negyed mivoltában nálunk inkább űrmérték volt, s inkább römpöly néven dívott, már tárgyaltam (Id. 3.2.27). Súlymérték mivoltára az előbbi tévedésen kívül csak a 19. sz. második feléből van adatom: a Csallóközben (Pozsony) és a Kunságban negyed font nagyságú mérték volt.

286 Csak ezt tételezhetem, a bécsi font értékével 0,56 kg (ld. 5.5.4) írom: 1 verdung= 1/4 bécsi font = 0,14 kg.