Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

SÚLYMÉRTÉKEK

dunk elején is dívott e mérték. Az erdélyit ismerjük 1837-ből Benignitől,

270 szerinte tételezem, a bécsi font értékével 0,56 kg (ld. 5.5.4) írható: 1 rúdszappan, széles=2 7a bécsi font=l,40kg, közepes=173 bécsi font = = 0,74 kg, keskeny = 1,0 bécsi font = 0,56 kg. 5.21 SUS(Z)T A zárójellel érzékeltetem: nem ismerem a szó fonetikáját, nem ismerem ugyanis a forrásokban „sust" néven jelentkező mérték és nevének az eredetét. Egyik magyar szótárban sem található, de egyéb nyelvű szótárakban sem. Bánya-, illetve hámormérték lévén német eredetűnek kellene lennie, de csak Hunyadból van rá adatom. Vajdahunyad (Hunyad) 1672. évi leltárában a „vas bányához való observatio" írja: „egy sustra az ki egy hóban jár ... sáfárok nem tartoznak többet adni szász huz terhet szen/nel".

271 Csemabánya (Hunyad) 1710. évi hámorrendtartásában pedig azt olvashatjuk; „egy sustra 125 teher szénnél több ne pazarolódjék", s megmondja azt is: egy sust áll 12 mázsából és 25 fontból.

272 Vagyis a sust az egyszerre olvasztandó vasérc mennyisége, így mértéke. Ebből s az első adat idő meghatározásából esetleg arra gondolhatnánk, e szó a német Schicht (műszak) szó torzulása lenne, ha hangtani nehézségek nem volnának. A nagyság azonban megállapítható a bányamázsa és a bányafont értéke 0,5131 kg, illetve 61,57 kg (ld. 5.5.3, 5.15.3) alapján írható: 1 sus(z)t=\2 bányamázsa és 25 bányafont=7,516 q vasérc. 5.22 TEHER A történeti-etimológiai szótár szerint bajor-osztrák eredetű, valamire nehezülő súlyos nehézség jelentéssel kezdetben tereh ortográfiaval, a 17. sz.-ban lesz hangátvetéssel teher. Súly jelentésében válhatott mértékké, ha kivételesen is. Az előbbi mértéknél már láttuk: Vajdahunyadon 1672-ben 120, Csernabányán 1710-ben 125 teher faszenet rendeltek 1 sustra (ld. 5.21). A faszén mértéke tehát a teher, de nagyságát csak találgathatjuk. Lehet szekérnyi, lehet jóval kisebb mérték, de az is lehet, hogy térfogatmérték, bár a neve nem erre utal. Azért soroltam ide, mert a sust súlyra adták meg, s valószínű, hogy az arányt egy mértékfajtával számították— A mondottak értelmében tételt nem írhatok. 5.23 TÉRFOGATSÚLY A térfogatsúly a Műszaki Lexikon szerint homogén tömegeloszlású test esetén a test súlyának és térfogatának a hányadosa. Az ömlesztett anyagokat, egyes esetekben a halmazolt darabárukat fajsúlyuk helyett térfogatsúllyal jellemzik. A két