Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

SÚLYMÉRTÉKEK

5.10.2 Bécsi. Elsőnek az 1689. évi számtankönyvben találkoztam vele, 20 bécsi font nagyságát adja,

112 ugyanezt az 1696. évi számvetési tábla,

113 az 1739. évi számtankönyv,

114 az 1768. évi számtankönyv,

115 Demián 1805-ben

116 Gaal 1839ben,

117 Littrow 1844-ben,

118 Bleibtreu 1861-ben,

119 Schmidt 1870-ben,

120 Noback 1879-ben,

121 Ereky 1881-ben.

122 így a bécsi font értékével 0,56 kg (ld. 5.5.4): 1 bécsi kő=20 bécsi font = 11,20 kg. Általános mérték. 5.10.3 Erdélyi. Az 1412. évi besztercei vámtételben már a fűszer mértéke.

123 Haugwitz 1756. évi jelentése szerint Brassóban 5 3

/

4 bécsi font volt,

124 annak értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4) ez 3,78 kg. Benigni szerint 1837-ben Erdély egyes helyein a kő 6—6

1

/

2 bécsi font,

125 az előbbi értékkel 3,36—3,64 kg. A három értékből a középsőt célszerű tételezni. így a tétel: 1 erdélyi kő=5

1

/

2 bécsi font=3,64kg. Területi mérték. 5.11 LAT 5.11.1 Általában. A történeti-etimológiai szótár szerint német eredetű, a mérték jelentésű loth átvétele, elsőnek 1441-ből ismeri. Én is, Csapy András azon évi okleveléből.

126 E szó került át a latin írásbeliségbe is loto, lotho, ritkábban lottó alakban, nálunk elsőnek 1331-ből ismerem.

127 Ritkább a semiuncia név, a szótárak szava, a német szövegben természetesen Loth. A köznapi gyakorlatban a legkisebb súlyegység, így a súlymértékrendszerek első tagja, a font meghatározója, általában 1

/

32 része (ld. 5.5), s mint ritkább latin neve is mutatja, fél nehezék, s ez általános viszony (ld. 2.26.3). Számadásainkban általában a fűszerek mértéke,

128 ritkábban a fonalé.

129 Több alegységét ismerem. 5.11.2 Bánya. Rózsahegynek (Liptó) 1727-ben készült bánya és bécsi mértékek összehasonlító táblázata szerint 32 bánya lat az 29

4

/

5 bécsi lat,

130 vagyis 1 bányalat = 0,9143 bécsi lat, annak értékével 1,7538 dkg (ld. 5.11.3) írható: 1 bányalat=0,9143 bécsi lat = 1,6053 dkg. Területi mérték. 5.11.3 Bécsi. Elsőnek RudolíF 1532. évi könyvéből értesülünk róla,

131 de bizonyos, hogy jóval korábban is dívott a nyugati részeken. Az 1577. évi debreceni számtankönyv 1

/

32 „német" fontban adja a nagyságát, az 1689. évi számtankönyv szintúgy, de még 4 quintik nagyságot is ad.

132 És ugyanezt a két viszonyt találjuk a későbbi forrásokban is, melyek közül csak néhányat érdemes említeni, így az 1768. évi számtankönyvet,

133 Káts 1804. évi művét,

134 Littrow munkáját 1844ből,

135 az 1848. évi mértéktörvényjavaslatot,

136 az 1869. évi métertörvényjavaslatot,

137 az 1871. évi osztrák métertörvényt,

138 és a mi 1874. métertörvényünket (ld. 2.42.1). Az értéket természetesen a font vonatkozó értékeiből kapjuk meg, ettől függően változik: 0,5558, 0,561 22, 0,560 06 kg (ld. 5.5.4). így a tétel: 1 bécsi lat = 1 /32 bécsi font = 4 bécsi quintik = a 16. sz. végéig 1,736 87 dkg, a 17. 29* 451