Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
SÚLYMÉRTÉKEK
144 font. 100 A mázsa-font viszonyszám jó (ld. 5.15.8). De ha ezen viszonyszámokkal önmagukban számolunk, ellentétes eredményeket kapunk. A kantár az oka viszonyával 1,08 mázsa, a font viszonyával pedig 1,2 mázsa lenne, s hasonlóan eltérő a többi mérték, és természetesen a vonatkozó metrikus érték. Itt valami hiba van, s úgy vélem, a kantárnál az oka adata a téves. Ugyanis, ha a font nagyságok és a mázsa oka nagysága alapján számolunk, akkor a kantár 44 oka lesz, s ez a nagyság pontosan megfelel a török kantár közkeletű nagyságának. 101 Nincs kizárva természetesen az a lehetőség, hogy az egyes árufajtákra más nagyságú kantár dívott, 102 de a jelen esetben a vectigál általános adatáról van szó. S hogy tényleg így van, azt az 1714. évi erdélyi vectigál bizonyítja, megírván, hogy ez a török kantár és hogy 44 oka nagy, 103 ennek értékével: 1,26 kg (ld. 5.17) pedig 55,44 kg. A 19. sz.-i irodalom is 44 okás nagyságát adja a török kantárnak. 104 A kantár tehát, elsősorban fűszer és keleti áruk mértékeként kizárólag Erdélyben dívott, s úgy vélem a 18. sz. közepe felé halt ki. A tétel pedig: 1 kantár=44 oka=55,44 kg. Területi mérték. A vonatkozó súly mértékrend szer tagja (ld. 2.26.3). 5.8 KILA Űrmértékként már tárgyaltam (ld. 3.3.18), de súlymérték is volt, szintén török eredetből. Vlajinac balkáni területre 25,64—35,26 kg nagyságát adja. 105 Herkov szerint a 18—19. sz.-ban dívott Szlavóniában, az alábbi értékkel: 106 1 kila=20 oka=25,20 kg. 5.9 KILOGRAMM A metrikus rendszer etaionizált (ld. 2.44.1) közkeletű súlyegysége, korszakzáró, illetve nyitó tétel ez is, mint a liter (ld. 4.27). Minden történeti súlymértékre kiszámítható. Az általános használat miatt két mértékre a métertörvény (ld. 2.42.1) alapján tételezem: 1 kilogramm = \0 dekagramm = 1,7855 bécsi font=2 vámfont. 5.10 KŐ 5.10.1 Általában. Német mérték, Adelung nagyterületi használatát jelzi, Albertinél is több érték található. 107 A név onnan ered, hogy súlyként követ is használtak, német neve Stein, ez dívik az iratokban is, s ezt a latin szövegekben lapis szóval fordították, a magyarban pedig kőnek. A történet-etimológiai szótár súly jelentéssel magyarul elsőnek 1490-ből ismeri — én 1450-ből —, 108 első említését pedig 1412-ből. 109 Ritkábban dívó mérték volt, általában keleti árut, fűszert, mandulát, mazsolát mértek vele, 110 s a kereskedőnek fontra számított kő súlyai is voltak. 111 Két alegységét ismerem.
