Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

SÚLYMÉRTÉKEK

Murány (Gömör) 1549—50. évi számadásában a hús ára bécsi és magyar font szerint van megadva, s az árak aránya 1 magyar fontra 0,666 bécsi fontot ad,

66 annak értékével: 0,558 kg (ld.5.5.4),0,3786 kg lenne ez. — Egy 1562. évi vectigál szerint 4 magyar font az 5 pozsonyi font, illetve 16 bresslaui tesz 19 magyar fontot.

67 Az első esetben 1 magyar=0,8 pozsonyi font, annak értékével: 0,558 kg (ld. 5.5.15), 0,6975 kg lenne; az utóbbinál 1 magyar font=0,8421 bresslaui font. ennek nagyságát azonban csak 1844-ből Littrowtól ismerjük: 0,7233 bécsi font,

68 ebből I magyar font=0,8589 bécsi font, az előbbi értékkel 0,4774 kg-t ad. — A szempci (Pozsony) harmincados 1566. évi jelentése szerint ez a font Viao magyar mázsa, melyik 8

1

/

2 fonttal nagyobb a bécsinél, megmérték,

69 vagyis 1 magyar font=l/lll

1

/

? bécsi mázsa, illetve 0,8968 bécsi font, ezek értékével: 55,58 kg, illetve 0,5558 kg (ld. 5.5.4, 5.15.4) egyaránt 0,4985 kg. — Az 1577. évi debreceni számtankönyv szerint a magyar font az 8 fertőn,

70 ennek viszont csak budai értékét ismerjük: 71,1384 dkg (ld. 5.4), amivel 0,4911 kg lett a font. — Az 1689. évi számtankönyv azt írja, hogy a magyar font az Vg-dal kisebb a bécsinél,

71 vagyis 1 magyar font = 0,834 bécsi, annak értékével: 0,5612 kg (ld. 5.5.4) a font 0,4680 kg. — Hóman szerint 1680-ig 0,4910,1680—1727 között 0,5988 kg volt.

72 — Schwarzer 1762-ben azt írja, hogy 100 magyar font ad 109 bécsi fontot,

73 vagyis 1 magyar = 1,09 bécsi font, annak értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4) ez 0,6100 kg. A szemle jól érzékelteti az átszámítások okozta torzításokat. Különösen a harmadik tizedestől kezdve. Ha két tizedesig nézzük a 9 adatot, a fele 0,49 kg, két adat pedig 0,46 és 0,47 kg, közelítő érték. S ha még figyelembe vesszük azt, hogy az első adatunk árviszonyból számolt, s az utolsónál azt, hogy korban jóval későbbi és osztrák szerző adata, úgy gondolom, nem kanyarodom messze a valóságtól, ha a jelen esetben csak két tizedes pontossággal dolgozva, a 0,49 kg értéket fogadom el, vagyis a budai font nagyságát, és az logikus is, hogy ez az országosnak rendelt mérték általánosult és a magyar jelzőt is megkapta. így a tétel: 1 magyar font=8 fertőn =0,49 kg. Országos mérték, a vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.5.15 Pozsonyi. Éltek vele az 1435—60-as években,

74 1562-ben.

75 Az 1655. évi törvény a budai rendszerről a pozsonyira váltva, rendelkezésénél a pozsonyi fontot külön is említi országos mértéknek (ld. 2.42.1). 1779-ben a helytartótanácsi vizsgálat alkalmával a fontról azt állapították meg, hogy 32 lat, s hogy azonos a 1 bécsi fonttal,

76 vagyis 0,56 kg (ld. 5.5.4) lenne. Az 1781. évi vizsgálat is ezt rögzítette.

77 Salomon viszont 1823-ban azt írja, hogy 1 pozsonyi font az 0,996 bécsi font,

78 annak értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4) ez 0,5577 kg. Niemann szerint 1834ben azonos a bécsivel, de 0,5581 kg nagyságot is ad.

79 Littrow 1844-ben szintén a bécsi—pozsonyi font azonosságát közli.

80 Stephens viszont 1855-ben azt írja, hogy „korábban" a pozsonyi font az 0,9966 bécsi font volt, de most már azonos a bécsivel,

81 a korábbi tehát, a bécsi font idézett értékével 0,5580 kg. Mindenekelőtt azt állapítsuk meg, hogy a bécsi és a pozsonyi font értékkülönbsége csupán 2 g. Érthető, hogy a gyakorlati életben a kettőt azonosnak tekintették. De nem érthető ez a helytartótanácsi vizsgálat esetében, illetve csak akkor,