Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

SÚLYMÉRTÉKEK

5.1 BEVEZETŐ A súly a mértékegység lexikon szerint valamely testre ható eró' a Föld tömegvonzása következtében, az értelmező szótár alapján a gyakorlati életben valamely test tömegének, illetve a térfogatában foglalt anyag mennyiségének nyomó-, vagy húzóereje, nehézsége. Röviden tehát: a súly valamely méréstárgy tömegének a mértéke. Az árucsere, illetve a kereskedelem alakította ki az idők mélyén, eszközével: a mérleggel együtt. A kettő szerves egység, de amíg a súly mérleg nélkül mit sem ér, a mérleg önmagában, az egyensúly megállapíthatóságával súly nélkül is használható. Mindkettőt, a mérésmóddal együtt már ismertettem (ld. 2.33.12, 2.34.3). Ma természetesnek tartjuk a súly általános használatát, pedig jóformán a múlt század végén, de korszakunk után szorította ki az egyéb, elsősorban az űr- és darabmértékeket. Következőleg kisebbségben volt ezekkel szemben, így lényegesen kevesebb egysége és alegysége alakult. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy sok súly a pénzből, a pénzsúlyból származott, onnan váltott a gyakorlati életbe, ahol aztán a kereskedelem alakítgatta tovább, mindkettő általánosító hatása észrevehető a súlyokon. Mint már említettem (ld. 2.33.12), csak a köznapi életben dívó — úgy is mondhatom, kereskedelmi — súlyokkal foglalkozom, a sajátos, így a pénz- és a gyógyszerész súlyokkal nem, de az előbbiről mint gyökérről, esetenként röviden meg kell majd emlékezzem. A készlet 23 mérték, ezekből 5 mértéknél 44 alegység van, ez az egész készlet 15, illetve 3,6%-a. A súlymértékeket, mint az előbbieket is, a bevezetőben említettek (ld. 1.4) szerint a magyar nevük betűrendjében ismertetem, alegységeiket szintúgy. Most ismét figyelmeztetnem kell a feltárhatóság korlátozottságára, az első említés esetlegességére, az általánosítás veszélyére. 5.2 CSOKOLÁDÉMÉRTÉK A nevével együtt spanyol eredetű édesség nálunk a 17. sz. végén lett közismertebb, de a 18. sz.-ban sem közkeletű még. Súly szerint forgalmazták, legalább is Ausztriában és nálunk. II. József többek között ezt is szabályozta. 1781-ben megállapította a „csokoládésúly" egységét: ellentétben a bécsi kereskedelmi font 32