Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

4.50.9 Mértékrendszer. Ez a tagjainak meghatározott és állandó viszonyszámain alapuló, le-felépíthető, a hiányzó konkrét nagyság a viszonyszámok segítségével bármikor kiszámítható. Ilyen a tárgyalt mértékek között nem található. Az a laza és éppen viszonyszámában, hely és idő szerint jelentősen változó viszony, amelyik e mértékek közül egyeseket összefűz (pl. marok, kéve, kereszt, ige, pászma, matring) nem nevezhető rendszernek. A térfogatmértékeknél tehát mértékrendszer nincs. 4.50.10 Összegzés. A térfogatmértékeink készlete 47 mérték. Ezek felének eredetét hazainak ítélhetjük, természetesen figyelembe kell venni az átvétellel járó átalakítás, mint új alkotás lehetőségét is. Metrikusan nem egységes a készlet: térfogat-, űr- és súlymérték szerintiek, a mértékek természetéből következőleg. A 47 mértékből 28 mértékre volt adat 68 nagyságban, s a kettő viszonya közelíti az űrmértékek vonatkozó adatait. Az időrend, az esetlegességet figyelembe véve, az űrmértékekhez hasonlóan alakult. A 16. sz.-ig növekvő készlet a szaporodáselhalás egyensúlyozásával a 17. sz.-tól viszonylag egyforma készletet ad, s 29 mérték a zárókészlet. A tájrend az általános—országos mértékek mellett — 28 mérték ez, a készlet 60%-a, több, mint az űrmértékeknél — a sajátos mérték, illetve az általánosak sajátos értékei, arányaikkal a Duna—Tisza köze és Erdély differenciáltabbságát mutatják a többi nagytájjal szemben, de figyelembe kell venni, hogy a déli területre alig, a horvát területre pedig egy adat sem volt. A mértékek táji elhelyezkedése természetesen szintén ezt a helyzetet mutatja. A méréstárgy szerint jóval többfélét adatolt a szemle, mint az űrmértékeké volt. 23 méréstárgy jut a 46 mértékre, ennek fele ipari, másik fele mezőgazdasági méréstárgy, s az utóbbinál a többség a széna- és a gabonamunka mértéke. Típus szerint a készlet fele természetes a másik fele mesterséges típusú, s az utóbbiak közül jelentős a köbmérték, mint a méréstárgytól független mérték, ez integráció eszköze. Mértékrendszert egyiknél sem állapíthatunk meg, csupán laza kapcsolatot, viszont szerves kapcsolatot tapasztalhatunk az űrmértékeinkkel.