Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

A táblaüveg vastagságát csak találgathatjuk. Bécsi vonalban kell gondolkodnunk, az 2,195 mm,

411 így a vastagság lehet 1—IV2—2 bécsi vonal, vagyis 2,2—3,3— 4,4 mm. A középső érték látszik reálisnak, ezzel számolva a táblaüveg 2,44 dm

3

. A feltételezés miatt ezen adatok természetesen kérdőjelesek. így a tétel: 1 üvegmérték = l

1

/

2 ? bécsi vonalx26x41 bécsi hüvelyk=0,33 ? X68,48x X 107,99 cm = 0,7395 m

2

=2,44 dm

3 ? 4.44 VASÉRCMÉRTÉK Egyetlen adatom van. A vajdahunyadi (Hunyad) vasbánya 1672. évi szabályzatában olvashatjuk: „Az vas kohra kö hanyo teknő minden bányában mértékes légyen, úgy mint hossza két arasz, szélessége pedig másfél arasz",

412 vagyis a bányaarasz értékével: 23,7cm

413 írható majd a tétel, de az elfelejtett mélységet (magasságot) pótolnunk kellene. Úgy gondolom — s ezért majd kérdőjelezem —, hogy azonos a szélességgel. Ezt a mértéket ezen bánya 1710. évi latin nyelvű leltára, a vasérc szállító szekér nagyságát meghatározva (ld. 4.40.10) lintérnek nevezi.

414 A tétel tehát: 1 vasércmérték =\

l

/

2 ? XlV

2

X2 bányaarasz = 35,55 ? X35,55X47,40cm = =0,0599 ? m

3

. 4.45 VILLAHEGY Első említését mérték mivoltában 1716-ból ismerem: Szabolcs megye tizedjegyzékében írták, hogy a kamara rendelete szerint a boglyából villahegy a tized.

415 S hogy mi is az, azt a Néprajzi Lexikon magyarázza meg.

416 Kisebb szénacsomó a mezőn, amelyet villára tűzve egyszerre odébb szállíthatnak. Nemcsak a széna, hanem a kaszált, nem kévézett (ld. 4.20) gabona alapegysége, így mértéke is. Ebből rakják össze a nagyobb egységet, így a petrencét is (ld. 4.35). E néven az Alföldön dívott, Baranyában, Tiszántúlon, Székelyföldön csirke a neve, de csak 1805-ből ismeri elsőnek. A történeti-etimológiai szótár viszont a csibe nevet is mondja, a mennyiség kis voltából eredeztette a jelentésátvitelt. Nyilván hazai eredetű mérték. Nagyságát csak negatívan tételezhetem: 1 villahegy = x

l—V30 petrence széna (kötetlen gabona). 4.46 VITORNA Földmérték mivoltával az első kötetben már foglalkoztam,

417 és ide utalok térfogatmérték mivoltának ismertetésénél is, mert újabb adatokat nem találtam. A név a szláv eredetű vitorla Erdélyben dívó mellékalakja, nagyobb vászondarabot, jelen esetben ponyvát jelent. Távoli rokona az aborának (ld. 4.2). A szénaboglya tetejére terítve védte azt a beázás ellen. Nagyságával tehát meghatározta a boglya nagyságát, azaz — ez kerek lévén — az átmérőjét, a magasságát természe-