Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
sziDtén, de téves számítással 154,76 l-t ad. 249 Nobacknál 1876-ban szintén 2 l / 2 mérő, de hely a metrikus érték: 153,621. 250 így a tétel: 1 bécsi mészmérték=2 1 / 2 bécsi mérő = 153,721. 4.30.4 Erdélyi. Beningni szerint 1827-ben 20 erdélyi véka, 251 annak értékével 29,701 (ld. 3.3.37.18) írható: 1 erdélyi mészmérték=20 erdélyi véka = 594,001. 4.30.5 Pozsonyi. A helytartótanács 1779. évi vizsgálata állapította meg, nyilván a korábbinak megfelelően a nagyságát: P/a pozsonyi mérő, illetve 72 pozsonyi tetézett száraz icce, 252 annak értékével 1,33961 (ld. 3.3.17.4) írható: 1 pozsonyi mészmérték = 12 pozsonyi tetézett száraz icce=96,45 1. 4.30.6 Összefoglaló. Mindegyik alegység más nagyságú, jelentős különbség is tapasztalható, bizonyítván az eltérő gyakorlatot. így az esetlegesen másutt dívó, de most nem ismert mészmértékek nagyságát ezekből nem becsülhetjük. 4.31 NITRA Selyemmérték. A történeti-etimológiai szótár nem ismeri, de más szótáraink sem. Valószínűleg a szerbhorvát fonal jelentésű nit 253 szóból származik, s gombolyag értelme van. — Adataim. I. Rákóczi György írja a feleségének 1634-ben, hogy a Portáról többek között 4 „nittra" selymet hoztak. 254 1664-ben Radonay Mihály győri polgár végrendeletében szerepel 9 „nitra" színes és 4 nitra hamuszínű selyem. 255 Körös város 1669. évi számadásában találjuk, hogy hozattak Szegedről a szolgabírónak 2 nitra selymet. 256 Abaúj megye 1669. évi limitációjában a görög áruk között szerepel egy „nyitra török selyem". 257 Ajnácskő (Gömör) 1685. évi összeírásából megismerjük a latin megfelelőjét: „1 fasciculum serici vulgo Egy nitra selymet" vettek. 25 * 1692-ben Pozsonyban, kereskedőnél vásároltak selymet: „fel-nitrát, az az 9 motringot ... mindenestül 9 lat", 259 vagyis a pozsonyi, illetve a bécsi lat értékével 1,75dkg (ld. 5.11.3) a tétel: 1 nitra= 18 matring= 18 bécsi lat=0,315 kg, de figyelmeztetek, másik nitra más nagyságú is lehet. 4.32 NYALÁB A történeti-etimológiai szótár szerint bizonytalan eredetű, lehet a csomó, köteg jelentésű ugor kori nyal származékszava, elsőnek 1416-ból ismeri. Az összenyalábolható és megkötözhető termés, anyag mértéke lehet. Nekem csak a szénára van két adatom. 1547-ben Nádasdi számadásban találjuk, hogy vettek 3 nyaláb szénát. 260 1701-ben Buzinka (Abaúj) összeírásának a fejlécében a rét nagyságát így jelölték: „egy nyaláb széna termő". 261 A kévével (ld. 4.19) azonos nagyságú.
