Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
4.26 LÁDA A történeti-etimológiai szótár szerint az azonos jelentésű német Lade átvétele; magyarul elsőnek 1494-ből ismeri. Tároló, szállító eszköz mivoltából ez is sokféle anyag mértéke lehet. De e mivoltára most is csak egy adatom van. A szentlukai (Somogy) üveghuta 1807—1808. évi leltára szerint 20 köteg táblaüveg nagyságú. 235 Ennek vastagságát azonban csak becsülhettem, így a területmérték értéke: 0,7395 m 2 mellett a térfogat értéke 2,44 dm 3 (ld. 4.43, 6.10) kérdőjelezett, így tehát a tételben is: 1 láda=20 köteg = 14,79 m 2 =4,8 dm 3 ? táblaüveg. 4.27 LITER Az új, a metrikus rendszer térfogategysége, űrmértéknek is tekinthető, de e megkülönböztetésnek nincs jelentősége. Korszakzáró tételnek idézem ezt is, mint a köbmétert (ld. 4.22.3), annak része is, ugyanis 1 liter = 1 köbdeciméter, a jele: 1. Minden történeti űrmértékre kiszámítható. Az általános használat miatt a pozsonyi és a bécsi rendszer két tagjára a métertörvény (ld. 2.42.1) alapján értelmezem : 1 liter=\ köbdeciméter = 1,1787 pozsonyi icce=0,7088 bécsi pint. 4.28 MAROK A történeti-etimológiai szótár szerint ősi ugor örökség, a mar szavunk származéka, mint testrésznév, s ebből lett esetenként mérték, magyarul elsőnek 1376-ból ismeri. A latin szótárakban pugnus, a németben Handvoll, a latin iratokban pugnus, a németben Büschel. Hosszmérték is volt. A szálas gabona alapegysége, a hely és az idő függvényeként 2—5 marok alkotta a kévét. A marok létrejöttét, nagyságát a kévénél már ismertettem, nem ismétlem, oda utalok (ld. 4.20). Ugyancsak alapegysége a len—kender kötésnek (ld. 4.23) is. De erre csak kevés adatom van. A Nádasdiak birtokán 1551-ben, 1553-ban 1 / 20 kötés, 236 1 55 7-ben viszont Vio kötés. 237 Erdélyben 1837-ben pedig a nyűvött kendernél 1 / 10 ázat volt. 238 A tétel is így: 1 marok= x / 2 — 1 / 5 kéve gabona; Vio» Vzo kötés len; Vio ázat nyűvött kender. 4.29 MATRING Ismeretlen eredetűnek írja a történeti-etimológiai szótár, szláv származtatása téves, elsőnek 1544-ből ismeri, korábbi alakja motring volt. — Nyilvánvaló, hogy a len—kender munkából származik, lazán tekercselt fonal értelemben. A megfont
