Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
Bár Maróthi 1743-ban már tanítja, hogy „Ha a Ládáknak ... s egyéb illyes egyenes négy-szegü Rekeszeknek nagyságát vagy öblít meg-akarod tudni; mérdmeg a szélit, hosszát, magasságát, mind edgyféle mértékkel ... És e három számnak elsőben kettejit sokszorozd egymással; azután a Factumot a 3-dikkal", 209 de — osztrák hatásra — az 1764 után induló hazai mérnökképzés eredményeként terjedt el jobban a gyakorlatban, és az 1770-es évektől kezdve az épületek tervezésénél már alkalmazzák e mértéket, 210 az 1780-as évektől már rendszeresen 211 (ld. 2.32. is). E mérésmódhoz bármelyik hosszmértéket alkalmazhatták (természetesen „edgyfélét"), és esetenként alkalmazták is. 212 Azok ismeretében mi is bármikor kiszámíthatjuk a vonatkozó köb-értékeket. A mérnöki gyakorlat által a bécsi köb-mértékek terjedtek el, a jelző esetleges hiányzása esetében majd kivétel nélkül ezekről van szó, ugyanis ellenkező esetben — éppen azért — kitették a vonatkozó jelzőt. 213 4.22.2 Bécsi. Mivel a bécsi hosszmértékrendszer 8 tagból állott, 214 természetesen mindegyikre kiszámították a vonatkozó köb-értékeket, s ezt cselekedték aztán a metrikus értékekkel is. Elsőnek már 1844-ben Littrow kiszámította — lényegtelen tévedéssel, 215 az 1871. évi osztrák métertörvény aztán pontosította az értékeket, 216 s ezt adta meg a hazai 1874:8 tc, de már csak 4 tizedesig terjedő pontossággal (ld. 2.42.1). A tételt az osztrák törvény alapján írom, de csak a köznapi gyakorlatban alkalmazott három mértékre: 1 bécsi köb-öl=216 bécsi köbláb =6,820 992 m 3 , 1 bécsi köbláb = 1728 bécsi köbhüvelyk = 0,031 578 67 m 3 , 1 bécsi köbhüvelyk = 1728 bécsi köb vonal = = 18,274 69 cm 3 . Általános, országos mérték. 4.22.3 Köbméter. Az új korszakot nyitó térfogatmérték, zárótételnek idézem. Olyan kocka, amelyiknek minden éle 1 m, jele: m 3 . Minden történeti hosszmértékre kiszámítható a vonatkozó értéke, illetve viszonya. Az általános használat miatt a bécsi rendszer két tagjára, az említett osztrák métertörvény alapján tételezem: 1 köbméter=\ xlXl m=1000 köbdeciméter (vagy liter) = 0,146 606 bécsi köb-öl=31,66 695 bécsi köbláb. 4.23 KÖTÉS A finnugor kori köt szavunk származéka, írja a történeti-etimológiai szótár, magyarul elsőnek 1372-ből ismeri. Többjelentésű szó. Mérték a szálas anyag vagy a nem számlálható tárgy összekötözött csomója jelentésében lett. Azonos jelentésű a köteggel, ezt a szót viszont a darabmértéknél használom (ld. 6.10) részint a megkülönböztetés érdekében, részint pedig azért, mert a nagyobb darabok öszszekötözött egységét nem kötésnek, hanem kötegnek nevezték. — A latin szótárainkban ligámén, a németben Gebinde, a latin iratokban ligatúra, a németben Gebünde. Kivételesen alkalmazott mérték, csak len—kender mérték mivoltára vannak
