Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
vidéken bizonyosan, mert az Alföldön századunk elején 7—8 m magas kazlat is raktak és a magasság gyakorta majd kétszerese volt a szélességnek. 119 A tételt tehát — a térfogatsúlyértékkel: 5,71 kg (ld. 4.40.9) kiegészítve — e korlátozással értendő: 1 kazal=szélesség 3,32—6,64, átlag 4,50 m, magasság 2,84—5,69, átlag 4,50 m, hosszúság 11,31—45,50 m között változó, kivételesen 68,26 m, 121,69—817,72, kivételesen 1475,93 m 3 , illetve 594,85—4669,75, kivételesen 8427,56 kg, a szélesség és a magasság aránya 1:1. 4.18 KEPE Vagy szláv, közelebbről szlovén jövevényszó, gabonarakás jelentéssel, vagy ótörök eredetű, szénarakás jelentéssel, írja a történeti-etimológiai szótár, magyarul elsőnek megbízhatóan 1395-ből ismeri, gabonakereszt, földbér, aratórész jelentését adja. A latin szótárainkban capecia, acervus, a németben Mandel. A latin iratokban capecia, a németben Schober, ritkábban Háufel. Az eredetproblémát az első okleveles előfordulás alapján nem lehet eldönteni. Ugyanis a százdi (Hont) monostor 1067. évi alapítólevelében gabonarakás, 120 Kálmán 1100 körül kelt 1. törvénye 44. cikkelye szerint viszont szalmarakás 121 értelmű. A későbbi előfordulások ismét gabonarakás értelműek. 122 1354-ből van egy adatom szénarakás jelentéssel, 123 aztán már csak gabonarakás jelentése van. Kivéve az 1395 körüli besztercei töredéket, az első magyar név-előfordulást, amelyik a műfaj következtében nem adhat a kettős jelentésről felvilágosítást. 124 S közbevetőleg utalok a kalangyánál idézett 1500. évi adatra, mely szerint a capetia latin kifejezést tévesen kalangyának értelmezték, holott gelima a latin megfelelője, a capetia jelentése kepe (ld. 4.14). Az első magyar előfordulást 1578-ból ismerem. 125 Azt viszont már nem lehet a forrásokból megállapítani, hogy kaszált vagy kévézett (ld. 4.20) gabonarakás volt-e a capetia=kepe. Könnyen lehet ugyanis, hogy az előbbi, s ez esetben a szénarakás vette át a nevét, vagyis ez volt a kepe korábbi jelentése, s így ótörök eredetű lenne. S ezen keresztül lett aztán a kévés gabona egyik nagy egysége is, a 16. sz. elejétől kezdve kizárólag. Meg kell jegyezni még azt is, hogy kivételesen a kender rakását is nevezték kepének, így pl. Kapuvárott (Sopron) 1587-ben, 126 vagy 1672-ben a nyitrai tizedekben. 127 Mértékegység mivoltából származott egyébként a szolgáltatás, majd az aratórész jelentése. Nagyságát Acsády 2 kalangyára becsülte, 128 Balassa is a legnagyobb kévézett egységnek tartja, eredetileg 2 kalangya, majd 52—60 kéve nagyságban. 129 — Ezek helyességét a szemle majd megkritizálja. A nagyságadatokat a kalangyánál alkalmazott módon közlöm (ld. 4.14).
