Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

nyiséget. Nyilván korábban és többfelé is dívott, mint azt egyetlen forrásom adja. Az 1714. évi erdélyi vectigál így szabta meg: 1 „kártha/Carthen" selyemfonal az 2 bécsi font, 1 kártya szőrfonal az félfont.

100 A bécsi font értékével 0,56 kg (ld. 5.5.4) írható: 1 kártya selyemfonal=2 bécsi font = 1,12 kg, 1 kártya szőrfonal=

1

/

2 bécsi font = =0,28 kg. Nyilvánvalóan általános kereskedelmi mérték. 4.17 KAZAL Szénarakás jelentéssel szlovák eredetűnek írja a történeti-etimológiai szótár, elsőnek 1463-ból ismeri. A latin szótárakban acervus, a németben Schober. A latin iratokban cumulus feni, acervus feni, a németben Schober, magyarul elsőnek én is 1463-ból ismerem, mégpedig már mérték mivoltában,

101 hiszen csak úgy van értelme a kazal-szám meghatározásának, ha a kazalnak meghatározott, s helyben közismert nagysága van. A kazal ugyanis nagyméretű, elsősorban széna, másodsorban szalma szabadtéri rakása, általában a ház körüli tárolóhelyen, szemben a boglyával, téglalap alakú, oldala alsó harmadáig kifelé hajlik, aztán meredeken középre felívelve oromélben végződik, szénakötelekkel, rudakkal rögzíthették, szélességének a keresztmetszete a vastagabb végére állított, de alul lecsapott tojás alakra hasonlít.

102 Ebből következik az, hogy ha a középmagasságát kb. 1

/

5-áél csökkentjük, úgy téglatest térfogatát számolhatjuk. A nagyságát az adott hely körülményei alakítgatták egyedileg, de a kezelhetőségnek és a maximális tárolási idő elérésének az általános követelménye általánosan alakított nagyságot, illetve alakviszonyt, mégpedig a magasság és a szélesség viszonyát. És éppen az a körülmény, hogy ti. a kazal két mérete állandósulva köztudott lett, eredményezte azt, hogy a források legtöbbször csak egyirányú kiterjedését, a változhatót: a hosszúságot adják meg, mint X öl szénát (ld. 4.33.3). Kevés olyan adatunk van tehát, amelyik mindhárom adatot közli, s azok sem az ország egész területéről tájékoztatnak. — Ismétlést kerülendő indításkor jegyzem meg, hogy a nagyságot bécsi ölben közölték, ennek értéke 1,896 m.

103 Nagybánya (Szatmár) 1556. évi összeírásában a kazal szélessége és magassága 2

1

/

2 öl, a hossza 6 öl,

104 vagyis 4,74 x4,74x 11,41 m, de az elöljáróban mondottak értelmében a magasságot ötödével csökkenteni kell, így az 3,80 m, következőleg a kazal nagysága 204,98 m

3

, a szélesség és a magasság aránya 1:1. PÖrgölény (Vas) 1586. évi leltárában az egyik kazal szélessége 3

1

/

2

, magassága 2

1

/

2

, hossza 13 öl,

105 vagyis 4,74x6,64x20,86 m, illetve a csökkentett magasság 3,80 m, a nagyság 526,34 m

3

, a szélesség és a magasság aránya 1:0,7. A másik kazal szélessége 2

1

/

2 magassága 1V

2

, hosszúsága 6 öl,

106 vagyis 2,84x4,74x X 11,31 m, illetve a csökkentett magasság 2,27, a kazal nagysága 121,69 m

3

, az arány: 1: 0,6. Sáros város 1631. évi összeírásában a kazal szélessége 2

1

/

2

, magasság 3, hosszú-