Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
4.1 BEVEZETŐ A térfogat az értelmező szótár szerint a test vagy anyag által elfoglalt, illetve a test lapja által határolt tér nagysága, vagy ennek mérőszáma. A fizikai lexikon szerint viszont a különböző alakzatok térbeli méreteit jellemző mennyiség, amely megmutatja, hogy az adott alakzat hányszor nagyobb az alapul választott egységnyi nagyságú kockánál. A természettudományi lexikon szerint a térfogat vagy köbtartalom : korlátos térbeli alakzat nagyságát jellemző pozitív valós szám. A mértékegység lexikon szerint: térfogat = (hosszúság), továbbá: a liter egységét szokás űrmértéknek is tekinteni, de ennek a megkülönböztetésnek nincs jelentősége, végül, az űrmértéknél: általában az űrmérték ugyanazt jelenti, mint a térfogat, az űrmérték vagy űrtartalom elnevezést olyankor szokás használni, amikor folyadékok vagy szemcsés anyagok tárolására alkalmas edények (pl. hordók) térfogatáról van szó; az űrmérték bármely térfogategységben kifejezhető; SI egysége 1 köbméterül m 3 , a liter egység csak űrmértékre használatos. A fentiekből az következik, hogy ezen és az előző fejezetben tulajdonképpen egy mértékfajtát tárgyalok. Lényegében ez így is van. Megkülönböztetésem alapja egyrészt a kor gyakorlata, másrészt az, hogy a „folyadék vagy szemcsés anyag" méréséhez mindenképpen szükséges egy edény — tehát mérőeszköz —, amelyiknek űrtartalma van, míg a többihez nem kell eszköz, ezeknél az anyag önmagában mér, a „test lapja által határolt tér"-fogata adja az egységet. Tehát a mérés tárgya szerint választottam szét. Néhány kivétellel. Azokat soroltam ti. e mértékfajtához, amelyeknél a méréstárgyhoz (száraz anyaghoz) valamilyen eszköz ugyan szükséges (tehát űrmérték is lehetne), de az anyag nem „szemcsés". Ezeknél, illetve az ilyen műszaki-technikai vonatkozású mértékeknél majd jelzem ezt a körülményt. A mértékfajta készlete 48 mérték, közülük 5 mértéknél 22 alegység van, ez az egész készlet 30, illetve 1,8%-a. E mértékeket a bevezetőben említettek (ld. 1.4) szerint a magyar nevük betűrendjében ismertetem, a néhány alegységet hasonlóan. Indításul figyelmeztetek az első említés esetlegességére és a feltárhatóság korlátaira. 4.2 ABORA Nevezték abarának is. Négy faoszlopon állíthatóan le-felcsúsztatható fedelű szénatároló. A történeti-etimológiai szótár szerint a szó és az eszköz ukrán eredetű, északkeleten dívik, 1586-ból ismeri elsőnek.
