Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.4 ÖSSZEFOGLALÓ 3.4.1 Általában, mértékkészlet. Ismét a figyelmeztetés indít: bizonyosan több mérték és több alegység alkotta eleink mértékkészletét. Az írásbeliség természete, az iratok megmaradásának lehetó'sége és a kutatás adott — közismert — korlátai miatt természetesen nem ismerhettünk meg valamennyit. De a feltárt készlet mindenképpen reprezentálja a helyzetet. A megismert készlet: 30 híg mérték, ebből 17 mértéknél 812 alegység és 37 száraz mérték, ebből 12 mértéknél 336 alegység, összesen tehát 67 űrmérték, ebből 19 mértéknél (28%) 1148 alegység. De figyelembe kell venni azt, hogy a 67 űrmértékből 10 mérték híg és száraz egyaránt, ezek: akó, csöbör, fertály, hordó, icce, köböl, kvartále, oka, oktály, pint. Vagyis ténylegesen csak 57 mérték volt a készlet. A kettősség felezve csökkent, így a készlet 25 híg és 32 száraz mérték. S ha az utóbbiból az egyéb tárgyak, valamint a gabonafeldolgozás mértékeit levonjuk, 22 gabonamérték maradt a 25 bormértékkel szemben. Ez a készlet ma rendkívül soknak tűnik, a bőség zavara ez. Valóban, de a kor igényének megfelelően. A differenciáltság az egységből indulóan fokozatosan szétterít, de ez a folyamat a 16. sz. végére megáll, kezdődik az öntörvényű integrálódás, egyes mértékek fokozatosan elhalnak. A 17. sz. során már határozottan jelentkezik e tendencia. A 18. sz. közepétől pedig a központi egységesítési törekvés segíti az integrációt, a pozsonyi mértékek nemcsak elterjednek, hanem nagyságukra is alakítják a nevüket megtartó helyi mértékeket. A 19. sz. elején már erősen jelentkezik a kereskedelem mértékegys|égesítési igénye, az abszolutizmus időszakában ezért olyan gyors és eredményes a bécsi rendszer alkalmaztatása, de a végső, a megnyugtató megoldást csak a méterrendszer bevezetése oldhatta meg. 3.4.2 Az eredet. A sokat emlegetett bizonytalanságot természetesen figyelembe kell venni, csak így, erősen korlátozottan értelmezhető az alábbi megállapítás. A 67 mértékegységből 7 eredete bizonytalan (10%), 32 mértéket véltem hazai eredetűnek (48%) és külföldi lenne 28 mérték (42%). Ha a hazainak számát a bizonytalannak jelzettekkel csökkentjük is, akkor is mondhatjuk, hogy kb. fele arányban alkottunk, illetve vettünk s alakítottunk át idegen mértéket. A külföldiek közül német-osztrák 12 mérték (46%), szláv-horvát 10 mérték (36%), török 4 mérték (14%.), román 1 mérték (4%). Az arányok önmagyarázóak.