Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
is, hogy az ekkor viszonylag ritka vasabroncsról kapta a nevét, de ez ismét másik mértéket tételezne fel. De nagy mérték kellett legyen. Palota urbáriumból ugyanis a nagyságára is kapunk adatot. Ságon kepénként 6 kila magot számoltak és a 22 kepe 44 vassas, Hajmáskéren pedig kepénként 5 kila maggal a 17 kepe 51 vassas gabonát adott. 1292 Az első esetben 1 vassas=3 kila, a másodikban = 1,666 kila. A veszprémi kila 124,16 l,de ez 18. sz.-i adat (ld. 3.3.18.15). Ezzel számolva 372,48, illetve 206,85 1, igaz 279,25, illetve 155,14 kg búza. Ha ez az érték esetleg kisebb is lenne, de a viszony megmutatja, hogy a kilánál nagyobb mérték ez, s így általában is a nagyobbak közé sorol, de ezen a nagyságrenden nem találunk hasonlót. Ez lévén a helyzet, erősen kételkedve, csupán tájékoztatásul írom: 1 vassa(s) = l%—3 veszprémi kila=206,85—372,48 1 ??, illetve 155,14—279,36 kg ?? búza. 3.3.37 VÉKA 3.3.37.1 Általában. Valószínűleg szláv eredetűnek mondja a történeti-etimológiai szótár, lehet honfoglalás előtti ókeleti szláv is, mint kéregből készült edény, majd űrmérték neve; szlovák, német származtatása téves, szász, román alakja a magyarból származott, elsőnek 1395-ből ismeri. Elsőnek latinul 1387-ből, 1293 magyarul én is az 1395 körüli besztercei szójegyzékből ismerem. 1294 1398-ban a szapu vulgo szava, 1295 az 1400—10 körüli schlágli jegyzékben a canistrum megfelelője. 1296 A 15. sz. elején személynévként is feltűnik, pl. 1407-ben Lucas Vekas. 1297 1477-ben a maga nevével mérték. 1298 1484-ben a metreta köznyelvű szava, 1299 1491-ben a modius vulgója, 1300 1561-ben Csongrádban, Külső-Szolnokban quartale a véka latinja, 1301 s a későbbiekben is gyakorta ez a latin neve. 1572-ben negyednek nevezik, 1302 később ez is gyakori. 1670-ben szapu vagy véka a tétel, 1303 1668ban pedig cubulus a latinja. 1304 Német szövegben Viertel. 1305 A latin terminológia tehát nem egységes, de a magyarban is van változat, az értelmezéssel vigyázni kell. Az általános nagyságra az alegységek adnak tájékoztatást. 3.3.37.2 Nagysága általában ugyanis szintén többértelmű. 1587-ben a beledi (Vas) malomban 2 „fertálos véka" szerepel, 1306 vagyis valamely nagyobb mérték negyede. 1642-ben viszont a csetneki (Gömör) malomban „fél köblös" a véka, 1307 Baksán (Ung) 1671-ben 7 4 köböl, 1308 ugyanígy 1796-ban Szepesben, 1309 Kunszentmárton 1788. évi földkönyvében 1 / 2 mérő. 1310 Demian szerint 1805-ben 7 3 köböl, 1311 Szatmárban 1810-ben viszont 7 4 köböl. 1312 Az 1843. évi mértéktörvény-tervezet 7 2 mérő, illetve 32 icce nagyságot javasolt. 1313 Bocsor ugyanaz évben szintén fél mérő nagyságot ad. 1314 S általában ezt a viszonyt adják 1852-ből a kataszteri felméréskor. 1315 Az általános nagyságot tehát nem lehet tételezni. Annyit mondhatok: negyedel, harmadol, felez egy nagyobb egységet, de nem mindig. A konkrét nagyság értékeit pedig a fejezetrész összefoglalója megmutatja (ld. 3.3.37.46).
