Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.3.34 VAJTÓ/VAJTIKÓ Mindkét néven dívott. A történeti-etimológiai szótár szerint magyar fejlemény, a váj ige származéka, így kapta nevét a fatörzsből kivájt edény, amiből mérték is lett; a név kicsinyített alakja a vajtikó; magyarul elsőnek 1594-ből ismeri. Én 1570-ből, a szatmári, illetve a csikófalvai malom leltárából. 1280 Bajom (Bihar) 1594. évi összeírásában is a malmok leltáraiban szerepel. 1281 Katona (Kolos) 1718. évi összeírása megmondja azt, mi ez a vajtó/vajtikó. „Malom vám mérő." 1282 Nagysága részint a helyben dívó gabonamértéktől, részint a helyi malomvám „mértékétől" függött. Konkrétan csak a 19. sz. végéről van két adatom. Beregben a köbölnek Vio része volt, 1283 a beregi köböl 124,16 1 volt (ld. 3.3.20.11), így ez a vajtikó 12,411, illetve 9,31 kg búza. Nagybányán (Szatmár) a 36 iccés vékának nyolcad része volt, 1284 vagyis 4 x / 2 helyi icce, annak értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.101), 3,781, illetve 2,83 kg búza. Mindkét adat természetesen csak tájékoztató jellegű. A mérték a Partiumban, s a szomszédos megyékben dívott. 3.3.35 VANNA A történeti-etimológiai szótár szerint edény, faedény jelentésű, német eredetű, az északkeleti nyelvjárásban honos szó, elsőnek 1548-ból ismeri, mérték mivoltáról nem tud. A 16. sz.-ig én is csak edénynek ismerem. Bizonyosan mérték mivoltát elsőnek 1619-ben találtam, mikor is 1 sárosi korec nagy, 1285 annak értékével: 31,04 (ld. 3.3.19.10), illetve 23,28 kg búza. 1638-ban a borsii (Zemplén) leltárban is mérték. 1286 Savnikon (Szepes) 1695-ben 5 icce, 1287 a szepesi icce értékével: 3,35721 (ld. 3.2.11.147), 16,791, illetve 12,59 kg búza lenne. 1701-ben Ungvárott 22 helyi icce, 1288 annak értékével: 1,30941 (ld. 3.2.11.176), 28,811, illetve 21,61 kg búza. Kassán (Abaúj) 1731-ven 1 kassai véka, 1289 annak értékével: 31,041 (ld. 3.3.37.23), illetve 23,28 kg búza. Ennek a kizárólag az északkeleti országrészben, Szepes, Sáros, Abaúj, Zemplén, Ung megyékben is ritkán dívó mértéknek tételül csak szélső értéket adhatok. így a tétel: I vanna = 16,79—31,041, illetve 12,59—23,28 kg búza. 3.3.36 VASSA(S) A zárójel az ortográfiai bizonytalanságot jelzi. Nem lehet ugyanis megállapítani azt, hogy latin vagy magyar szó ez, ti. vasa vagy vasas elírása, bár lehet, hogy egyik sem. Kizárólag Palota (Veszprém) 1578. évi, 1290 valamint Tihany (Veszprém) 1585., 1587. évi urbáriumában, 1291 de többször szereplő gabonamérték, a latin szövegben vassas formában írva, de úgy tűnik, mintha nem ragoznák (pl. vassas unum). Helyhez és időhöz kötött sajátosság, eredetét mégsem lehet megállapítani. Lehet valamilyen más mérték helytelen latinosítása, gondolhatunk arra
