Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

ték jelentéssel szláv eredetű, és ez is más, általános jelentést kap. Nem valószínű, hogy a méró' bármelyiktől is származott volna, hanem kétségtelenül a mér igéből. S az a tény, hogy a 16. sz.-tól kedzve e mérték neveként a mérő szó majd kizárólagos, a metreta és Metz(en) neveknek mindig ez felel meg, feltételezteti, hogy ez az eredeti magyar neve e mértéknek, mégpedig azóta, amióta megismertük. Kiktől? A rómaiknál a metreta nem volt űrmérték,

780 e szó csak edényt jelentett, űrmérték jelentését Európa új népeitől, Du Cange szerint francia területen kapta. A metreta nevű mérték tehát vagy közvetlenül innen, vagy német nyelvterületi kerülővel, s így a Metz névvel tetézve kerülhetett hozzánk a 12. sz. végén, a 13. sz. elején. Tegyük hozzá: e mérték horvát neve vágan, illetve drevenka volt, s elsőnek 1354ből ismerik,

781 szlovák neve pedig mecka (nyilvánvalóan a német név átvétele), s ezt elsőnek 1707-ből ismerjük.

782 S megerősíti az előbbi feltételezést az a tény, hogy ez a mérték — a szemle összegzés eredményét (ld. 3.3.26.70) elővételezve —, majd kizárólag az ország nyugati felében dívott, mintegy a Tisza vonalánál vágva az országot. S ha megtetézzük ezt még azzal a ténnyel, hogy e mértéknél nem találkozunk a nyilvánvalóan korai tenyérrel való nagyságmegjelöléssel, mint ezt az országosan dívó köbölnél tapasztaltuk (ld. 3.3.20.2), s attól eltérően csak száraz űrmérték — vagyis a mérő későbbi és korlátozottabb elterjedésű űrmértékünk —, csak megerősíti ezt a feltételezést. 3.3.26.2 Nagyságát általában nehéz meghatározni. A köböltől eltérően nincsenek ilyen konkrét adataink, csak az alegységekre. Azok szélső és egyéb értékeit pedig a fejezetzáró összefoglalóban kell ismertetni (Id. 3.3.26.70). Indításul legfeljebb csak annyit mondhatok, hogy a köbölnél kisebb mértékre utalnak az általános adatok.

783 3.3.26.3 Alsó-ausztriai. Mivel hazánkban kivételes, inkább a hivatalos összehasonlításoknál használt mérték, elégséges az osztrák kutatók eredményeit

784 összefoglalni, némi kiegészítéssel,

785 és a vonatkozó értékeket megadni. 1558-ban lett a kremsi mérő Alsó-Ausztriában „Landmetz", 1590-ben a rendelkezést megerősítették, 1593-ban pontosan meghatározták a nagyságát, amelyet 1688-ban módosítottak, s elkészítették ennek etalonját, 1707-ben érvényességét megerősítették, s megszüntették Mária Terézia 1756. évi mértékrendeletével azonosították a bécsi mérővel. így a tétel: 1 alsó-ausztriai mérő= 1558— 1593-tól 1687-ig 59,221, illetve 44,42 kg, 1688— 1756 között 61,01 1, illetve 45,76 kg búza, 1756-tól kezdve azonos a bécsi mérővel (ld. 3.3.26.8). 3.3.26.4 Bajai (Bács). Éltek vele 1723—30-ban,

786 és 1783-körül.

787 3.3.26.5 Bánóci (Trencsén). Dívott 1670-ben.

788