Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
1 zólyomi lukna=2 1 / 2 pozsonyi mérő= 155,201, illetve 116,40 kg búza. Megyei mérték. 3.3.24.8 Összefoglaló. A 6 alegység pontosan mutatja a mérték területi helyezkedését : Trencsén, Turóc, Liptó, Zólyom, Gömör megyék. A 6 alegységből 5 alegységre van 7 értékünk, kettőnél ugyanis változott az. A metrikus értékek kapcsolódnak. Az alsó érték 93,32 1 (69,83 kg) a liptói első és a trencséni lukna, 139,68 1 (104,76 kg) egyedül a turóci második érték, s a 155,201 (114„40kg) a liptói második, a murányi, a turóci és a zólyomi értéke. Területileg közelebbről talán annyiban súlyoz, hogy nyugaton van a kisebb érték. 3.3.25 MALTER Német száraz, elsősorban gabonaméríék. Azon a területen sokféle dívott, Adelung különféle nagyságait sorolja, Albertinél 100—12471 között változott az. 769 Nálunk kivételesen fordul elő, s nem egyazon méréstárgyra. Elsőnek Murány (Gömör) 1551. évi számadásában találkoztam vele, mikor is a komló mértéke, és 12 murányi korec nagyságú, 770 annak értékével: 83,801 (ld. 3.3.19.9), 1005,61 1. Említi az 1768. évi számtankönyv, 12 mérő nagyságot adva, 771 ha ez pozsonyi, annak értékével: 62,081 (ld. 3.3.26,45), 744,961. Pozsony város 1692. évi őrléspróbajelentése szerint \2 l / 2 pozsonyi mérő tett 1 / 2 maltert, 772 vagyis 1 malter = 25 pozsonyi mérő, az említett értékkel 1552,001, illetve 1164 kg búza. — Ezek alapján tehát a nagyságnak csak szélső értékeit állapíthatjuk meg, azt is csak literben és kerekítve: 1000—15501. 3.3.26 MÉRŐ 3.3.26.1 Általában. Földmérték mivoltával már foglalkoztam, 773 de a terminológia és az eredetproblémát közelebbről kell megvizsgálni. Nem könnyű. Nyelvészeink figyelmét ugyanis elkerülte, néhány utaláson kívül alig találunk rá az irodalomban adatot, a történeti-etimológiai szótár egyszerűen kihagyta, illetve egy 1416. évi előfordulását említi. Nyilvánvaló, hogy a mér ige származéka, ezt szótárunk vitatott eredetűnek mondja: vagy szláv jövevényszó, vagy finnugor kori örökség. Közelebb nem jutottunk tehát a megoldáshoz. Másként kell próbálkozni. A latin név: metreta első előfordulását 1279-ből ismerem, 771 a szót az 1395 körül kelt besztercei jegyzék 775 és az 1400—10 körüli schlágli szójegyzék 776 egyaránt mércének fordítja. A metretának megfelelő német Metz(en) nevet 1420-ból, 777 a ritkán használt méc magyar nevet 1444-ből, 778 a metretának megfelelő és közkeletű magyar mérő nevet pedig 1519-ből 779 ismerjük elsőnek. Úgy tűnik tehát, hogy a méc, mérce, mérő azonos jelentésű. A történeti-etimológiai szótár szerint a méc a német név közvetlen származéka, bajor-osztrák eredetű, de ez a szó térben, időben egyaránt korlátozott maradt, és más jelentést kapott. A mérce űrmér-
