Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
nem indokolt feltételezésekkel számít 125,06 1 nagyságot. 475 A változásban részben igaza van, de értékei rosszak. Kazimír több, de egymásnak ellentmondó adatot idéz: 1573-ban 32 icce lenne — s 66,28 1 —, 1583-ban viszont 44 pint, a 17. sz.-ban 3 vagy 2 1 / 2 nagyszombati mérő (erre visszatérek), illetve 79,54 vagy 56,28 1, de 1643-ban 2 pozsonyi mérő, 1696-ban 100 budai icce, s 1704-ben 17 2 pozsonyi mérő. 476 Abban igaza van, hogy sok az ellentmondó viszony adata, de nincs terem arra, hogy sorra ismertessem és cáfoljam — két példát azért majd idézek — nincs is értelme, mert a megbízható, a kritikát álló források adatai megmutatják a nagyságát. Első említését 1519-ből ismerem, említettem. 477 S hogy az ellentmondást példázzam: 1572-ben Szatmáron 2,7 debreceni véka lenne, 478 vagyis annak értékével: 31,041 (ld. 3.3.37.14) ez 65,181, 1579-ben viszont Murányban (Gömör) 1/2 murányi korec, 479 ami annak értékével: 83,801 (ld. 3.3.19.9), 41,69 1. 1583-ból kapjuk az első hiteles nagyságadatot. A kamara Szendrő (Borsod) számadásainak hiányát vizsgálva pontos viszonyt állapított meg: 100 murányi korec adott 1080 kassai köblöt, 480 vagyis 1 kassai köböl=0,926 murányi korec, annak említett értékével 77,601, illetve 58,20 kg búza. Várad 1598. évi leltárában 611 váradi becsű adott 2\35 1 / 2 kassai köblöt, 481 vagyis 1 kassai köböl=0,286 váradi becsű, annak értékével: 271,601 (ld. 3.3.5) ez 77,67 1. Az előbbitől való eltérés lényegtelen. A végházak gabonaellátásáról intézkedő 1622:38 tc. szerint 1 kassai köböl egyenlő 2 x / 2 nagyszombati mérővel, 482 ami annak értékével: 31,041 (ld. 3.3.26.42), 77,601, tehát az előbbi nagyság. 1630 körül azonban mértékrendezésre kellett hogy sor kerüljön, ugyanis az ugyancsak a végházak gabonaellátásáról intézkedő 1635:2. tc. majd ugyanúgy az 1647:31. tc, 1659:6 tc, az 1681:16. tc. egyaránt 1 kassai köblöt 3 nagyszombati mérővel egyenlősít. 483 Mivel pedig a nagyszombati mérő nagysága nem változott (ld. 3.3.26.42), a kassai köbölnek kellett változnia: a nagyszombati mérő említett értékével 93,121, illetve 69,84 kg búza lett. S ezen időrendbe kell helyezni azt az adtot, hogy 1670-ben 4 helyi véka volt, 484 nyilván korábban is, természetesen későbben is (ld. 3.3.37.23). 1693-ban 1190 kassai köböl az 892 4 / 8 debreceni köböl, valamint 228 5 / 8 kassai az 171 4 / s3 debreceni köböl volt, 485 vagyis 1 kassai=0,75 debreceni köböl, annak értékével: 124,16 1 (ld. 3 3.20.23) az előbbi érték. A 18. sz. elején újabb mértékrendezésre került ismét sor, mégpedig 1707 és 1715 között. Ugyanis 1707-ben még a régi nagyság dívott, 486 1 7 1 5-ben pedig már 2 pozsonyi mérő nagyságú, 487 vagyis annak értékével: 62,081 (ld. 3.3.26.45), 124,161, illetve 93,12 kg. Nagyon valószínű, hogy az 1715. évi törvény (ld. 2.42.1) hatására rendezték a kassai köböl nagyságát is. S ez a nagyság maradt tovább, így 1720ban, 488 1737-ben, 489 1 756-ban, 490 1763-ban, 491 1783-ban. 492 A 19.sz.-ból már nincs adatom, valószínűleg nagysága miatt kopott ki, inkább a félköblöt használhatták, az pedig azonos volt a pozsonyi mérővel. A fentiek értelmében tehát a tétel: 1 kassai gabonaköböl = 4 kassai véka=kb. 1630-ig 2 1 / 2 nagyszombati mérő= = 77,601, illetve 58,20 kg, kb. 1630-tól kb. 1715-ig 3 nagyszombati mérő=93,121, illetve 69,84 kg, kb. 1715-től a 19. sz. elejéig=2 pozsonyi mérő= 124,16 1, illetve
