Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

Kérdés, hogy a 18. sz.-i 6

/

4 arány a korábbi időkre is érvényes-e? Nem. Mint a pozsonyi híg iccénél tárgyaltam, 1592-ben 5

/

4 volt az arány, vagyis a budaival egyező, s így tartotta meg Pozsony a saját iccéjét is — ti. a szárazból alkotott hígat. Azt is említettem, hogy amikor az 1715. évi törvény a pozsonyi mértéket ismét országosította, a város rendezte a mértékeit, s ekkor válthatta át a két icce arányát (esetleg azért is, hogy az új budaitól megkülönböztesse), és lett az 6

/4 (ld. 3.2.11.117). Foglalkozott a két iccével 1810-ben Pankl is, de adatai annyira tévesek, nem érdemel részletezést.

128 Littrowé viszont igen, ő ugyanis 1844-ben a pozsonyi gabonaiccét V

64 pozsonyi mérőben, illetve 0,109 bécsi Achtelben adta meg,

129 ami annak értékével: 0,6858 1 (ld. 2.26.1) számítva 0,8371 l-t ad, vagyis ez a híg (bor) icce, nem pedig a száraz icce, amit a pozsonyi viszonyszám is igazol. S Littrow, mint metrológus, forrás lett, s ez tévesztette meg bizonyosan Ledérért is. Amikor aztán 1853-ban bevezettetik a bécsi híg mértékeket, többek között megállapították a pozsonyi híg és száraz iccék nagyságát, s így viszonyszámot is, s ez, mint a híg iccénél tárgyaltam, ismét % arány (ld. 3.2.11.117), vagyis 1 száraz icce = 1 Va híg icce. A fentiek alapján írható a tétel: 1 pozsonyi száraz (csapott) icce = 1592-ig 1 V

4 pozsonyi híg icce =0,8393 1, illetve 0,6295 kg, 1592—1715 között = l V

4 híg icce = 1,0491 1, illetve 0,7868 kg, 1715—1874 között = 1 Va híg icce = 1,2590 1, illetve 0,9443 kg búza, tetézett száraz icce 1715—1874 között = 1,3396 1, illetve 1,0047 kg búza. 3.3.3.17.6 Összefoglaló. A három alegység természetesen csak általában tájékoztat, s ha törvényesek is voltak, konkrétan mégsem ismertetik az országos helyzetet, hivatalosan is ritkán használt egységek, de — kerekítve — a 0,77—1,26 !, illetve 0,60—0,95 kg szélsőérték, mint nagyságrend, utalhat a köznapi piaci forgalomban használt száraz iccék nagyságára. 3.3.18 KILA 3.3.18.1 Általában. Földmérték mivoltával már foglalkoztam, s megállapítottam a következőket. A kila nevű török űrmérték, a hódoltság idején honosodott nálunk kile néven. Latin forrásokban vagy vulgózzák, vagy latinosítva ragozzák, esetleg vagylagozzák köböllel, mérővel.

130 Ezt természetesen most ki kell egészítenem. A történeti-etimológiai szótár szerint az oszmán kile került a balkáni népekhez, hozzánk szerbhorvát közvetítéssel, kila néven mint gabonamérték, magyarul 1573-ból ismeri elsőnek. Kniezsa viszont lehetségesnek tartja, hogy közvetlenül a töröktől vettük át.

131 Fekete szerint a török keil vagy kile a magyarban török jövevényszóval kila.

132 Herkovnál kila hungaricus,

133 Oláhországban kila volt,

134 a Balkánon kila, kile, esetleg jelzőkkel.

135 Én elsőnek 1572-ből ismerem, Palota (Veszprém) urbáriumában a gabona mér-