Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.3.10. FINAK A történeti-etimológiai szótár szerint bizonytalan eredetű, feltehetően a fiú-fi szóból származik, mint a fickó, s kicsinyítő'jelentéssel kis edényt jelent. 1587-ből ismerem én is magyarul elsőnek Kapuvár (Sopron) leltárából.

79 Az iratokban csak magyar nevén szerepel. Keresztúr (Sopron) 1597. évi leltárában „zab mertek alias finak" olvasható.

80 Sárvár (Vas) 1608. évi leltárában a malmoknál többször szerepel, köböl, fertály, finak rendben,

81 vagyis sorrend ez, s a finak a legkisebb mérték. Ugyanígy van az 1629. évi leltárban is.

82 Ugyanez a sorrend Szécsisziget (Zala) 1634. évi leltárában a malmoknál.

83 A győri molnárok 1719. évi céhlevele pedig megszabta, hogy minden molnár „pöcsétes", tehát hiteles fertályt és finakot tartson.

84 Nagyságára a korszakból nincs adatom. A több malomnál ismétlődő mértéksorrendből következtetve feltételezhetjük, hogy 1/8 köböl lehetne, de van ellentmondó adat is. A 19. sz. végén, amikor még dívott Baranyában,

85 Somogyban,

86 Győrben,

87 Fejérben,

88 az utóbbiban V

5 véka,

89 Győrben V

10 mérő

90 volt. Ha Fejérben a fehérvári vékát számították, akkor annak értékével: 22,621 (ld. 3.3.37.19) ez a finak 4,521, illetve 3,39kg búza; a győri mérő értékével: 77,601 (ld. 3.3.26.26) az a finak 7,76 1, illetve 5,28 kg búza lenne. Ha a metrikus érték bizonytalan is, arról azonban tájékoztatnak az adatok, hogy ez a Dunántúlon dívó, nyilván hazai eredetű mérték viszonylag kicsi volt, viszonyszáma, konkrét nagysága pedig mindig a helyben dívó gabonamérték nagyságától függött, s ez logikus is. 3.3.11 FUKA A történeti-etimológiai szótár nem ismeri e szót, egyéb magyar szótáraink közül csak a tájszótárban található, Nagykunság, Debrecen, Vásárhely, Marosszék vidékéről jelzi a használatát. A szó, illetve az edény eredetét nem tudom megmagyarázni, de mint mérték, bizonyosan hazai eredetű. Ez is malomvám mérték, mint a finak, de más vidéken dívott. Csak magyar nevével találkoztam. Első adatom 1665-beli, Debrecen (Bihar) tanácsának határozata a malmokban lévő vámmértékekről: „Az régi tetés véka csaposra szállíttatott, ahoz a fuka igazítassék. Tizenhét fuka menjen a csapos vékában".

91 Vagyis 1 fuka=

1

/

17 véka (a tetézett—csapott mértékre ld. 2.26.1). Ha ez debreceni, ami valószínű, akkor annak értékével: 31,041 (ld. 3.3.37.14) ez a fuka 1,831, illetve 1,37 kg búza. Szilágycsehi (Közép-Szolnok) 1685. évi urbáriumában, a hajós malom leltárában szerepel többek között egy véka „és egy fuka, mellyel telik tízből egy véka",

92 vagyis 1 fuka=Vio véka, ha ez szilágyi, akkor annak értékével: 27,251 (ld. 3.3.37.41) ez a fuka 2,73 1, illetve 2,05 kg. Szerepel Radnót (Küküllő) 1713. évi,

93 és Katona (Kolos) 1718. évi

94 leltárában a malmoknál egy-egy fuka is, de a nagyságára nincs utalás. Aztán már csak a 19. sz. végéről vannak adataim. Dívott a kaszaperegi (Csanád) szélmalomban.

95 A Nagykunságon,

96 mint a véka nyolcada,

97 de nem tudjuk,