Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

A postalovak tartásáról kiadott 1847. évi utasítás 1 ló 2 7

2 napi tartására, többek között 1

/

2 pozsonyi méró' zabot rendelt,

12 vagyis 1 abrakmérték=0,2 pozsonyi méró', ennek értékével: 62,081 (ld. 3.3.26.45) ez 12,421, illetve 5,26 kg. Az előbbiekhez viszonyítva magas értékéből csak arra következtethetünk, hogy a postalovakat jobban (mintegy kétszeresen) abrakoltatták, mint a hátaslovakat, ez logikusnak is tűnik. Ebből következőleg a postalovak abrakmértékét külön kell vennünk, a hátaslovak számára pedig a szemle alapján szélsőértéket és átlagot állapíthatunk meg. így a tétel: 1 abrakmérték=hátaslónak 2,90—7,69, átlag 5,701, illetve 1,22—3,23, átlag 2,39 kg, postalónak = 12,421, illetve 5,26 kg zab. 3.3.3 AKÓ A híg űrmérték szerepénél, mert elsősorban az volt, már részletesen vizsgáltam e mértéket (ld. 3.2.2.1), nem ismétlem, csak száraz űrmérték szerepével foglalkozom. Első okleveles előfordulásánál is ez: a pannonhalmi népek szolgáltatására vonatkozó 1226. évi oklevélben búza, rozs, liszt mértéke,

13 ugyanúgy az 1233. évi oklevélben.

14 A bélakúti apátság 1237. évi oklevelében szintén gabonamérték, s ez az akó 5 szerémi mérő nagyságú.

15 Ennek értékét azonban csak a 18. sz. közepéről ismerjük, s ez túlságosan nagy ahhoz a viszonyhoz (ld. 3.3.26.58). 1240-ben már bormérték, 1291-ben pedig már az akó gabonaadót jelent, szolgáltatást, ahogyan pl. 1347-ben írják: „census vulgo Ako",

16 vagy később, pl. 1558-ban: „Ako bwza kywel az zegensegh tartozott."

17 Ettől kezdve már gyakori az akó búza, akó árpa, akó zab előfordulás, nem mérték már. Szép és egyértelmű meghatározás pl. 1675-ből: „Ako vagy hel ado gabonát adnak mindenik fertaltul edgy keöböl rosot."

18 Az akó tehát mint száraz (gabona) mérték csak a 13. sz. második feléig dívott, de ugyanakkor híg mérték is volt, e század végétől kezdve pedig a gabonával kapcsolatban már nem mérték, hanem szolgáltatás. Nagyságára csak egy adatunk van: 5 szerémi mérő, ennek kis értékével is jelentős nagyságot ad az akónak. 3.3.4 ASZALTGYÜMÖLCS-MÉRTÉK Külön mértéket nem alkottak, a helyben dívó gabonamértéket használták e célra, de nagyobb űrtartalommal, s jelző alkalmazásával különböztették meg a gabonamértéktől, pl. aszaltgyümölcs-mérő, metreta fructuum siccatorum. A latin szövegben előfordul az általánosabb kifejezés is: mensura fructuum siccatorum. Német iratban nem találkoztam vele. Hazai eredetűnek vélem. Konkrét adatom a pozsonyi mérőre van, de ez egyrészt országos mérték, másrészt tájékoztathat a többi nem ismertről is.