Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
minden tagja között legyen és egyforma legyen a viszony; hogy egyforma számrendszert alkalmazzanak; hogy a viszony egész szám legyen, s törtszám esetében pontosan mutassa az összefüggést. E rendszerek tehát kevertek. Nehezíti a helyzetet az is, hogy ma már nem ismerünk minden rendszert, illetve néhány tagját csupán,továbbá: sokszor nehéz megállapítani, hogy melyik tag volt az eredeti alapegység, lefelé vagy felfelé épült-e a rendszer, vagy esetleg mindkét irányba? Vagyis rekonstruálni kellett a rendszereket a vonatkozó tagoknál, mértékegységeknél tárgyalt adatok alapján. Természetesen figyelembe kellett venni a rendszer egységeiben a tagok viszonyában vagy azok nagyságában bekövetkező' változásokat is, s ha a rendszer ismertetéshez szükséges volt, pótolni kellett az összefüggések alapján a tagok esetlegesen hiányzó viszonyszámait is. Csak a kötetben tárgyalt mértékek rendszereit, úgy is mondhatom, kereskedelmi rendszereket ismertetem, azokat, amelyeknek rendszermivoltát meg lehetett állapítani. Bizonyos, hogy ezeken kívül mások is léteztek, hiszen nyilvánvaló, hogy az űrmértékek és a súlymértékek majd mindegyike rendszert alkothat, még ha csak két tagja is van. A mértékrendszerek elvileg kétfélék: általános vagy sajátos. Az előzőhöz a helytől, illetve a méréstárgytól függetlenül dívók tartoznak, így ezek országosak is. A sajátosak közé sorolnak azok a rendszerek, amelyeket a méréstárgy vagy a táj (hely), avagy maga a rendszer sajátosít. E kötet mértékeit azonban egyértelműen nem lehet e felosztás szerint csoportosítani. Célszerűbb mértékfajtánként ismertetni a rendszereket, ezeken belül az egységek, illetve a rendszer jelzőinek betűrendjében haladok. A szemlénél az egyes rendszer-ismertetések elején összefoglalóan utalok a vonatkozó egységek alfejezet számaira, ahol a részletek, a források megtalálhatók. 2.26.1 Híg űrmérték, közkeletű nevükön bormérték rendszerek. Általános az a rendszer, amelyik majd minden bormérték közepes egységéhez csatlakozhat, vele rendszert alkothat, de nem feltétlenül és nem mindegyik tagja. Kis egységek alkotják, és elvileg bármelyik lehet egy rendszer alapegysége, az adott, konkrét nagysággal. Figyelembe kell venni azt is, hogy e tagok a köznapi gyakorlatban szinte naponta használt egységek, mert a borkimérés, a kocsmálás mértékei, s egyúttal ivóedények is. S lehet, hogy ez a gyakorlat hozzájárult a rendszer épüléséhez is, ugyanis ez a felezőrendszer, ezért sajátosnak is nevezhető. (Kivételnek tűnik a tized mérték (ld. 2.34.1), mert ott más a viszony, de ez a névazonosság ellenére sem alkot rendszert.) A rendszer korszakunk végéig dívott a 15. sz. végétől kezdve bizonyosan, de nagyon valószínű, hogy a korábbi időkben is éltek vele — (a részletekre ld. 3.2.11, 3.2.20, 3.2.24, 3.2.27). Mérték Römpöly Messzely Icce Pint Römpöly 1 Messzely 2 1 Icce 4 2 1 Pint 8 4 2 1