Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

minden tagja között legyen és egyforma legyen a viszony; hogy egyforma szám­rendszert alkalmazzanak; hogy a viszony egész szám legyen, s törtszám esetében pontosan mutassa az összefüggést. E rendszerek tehát kevertek. Nehezíti a hely­zetet az is, hogy ma már nem ismerünk minden rendszert, illetve néhány tagját csupán,továbbá: sokszor nehéz megállapítani, hogy melyik tag volt az eredeti alapegység, lefelé vagy felfelé épült-e a rendszer, vagy esetleg mindkét irányba? Vagyis rekonstruálni kellett a rendszereket a vonatkozó tagoknál, mértékegysé­geknél tárgyalt adatok alapján. Természetesen figyelembe kellett venni a rendszer egységeiben a tagok viszonyában vagy azok nagyságában bekövetkező' változáso­kat is, s ha a rendszer ismertetéshez szükséges volt, pótolni kellett az összefüggé­sek alapján a tagok esetlegesen hiányzó viszonyszámait is. Csak a kötetben tárgyalt mértékek rendszereit, úgy is mondhatom, kereskedel­mi rendszereket ismertetem, azokat, amelyeknek rendszermivoltát meg lehetett állapítani. Bizonyos, hogy ezeken kívül mások is léteztek, hiszen nyilvánvaló, hogy az űrmértékek és a súlymértékek majd mindegyike rendszert alkothat, még ha csak két tagja is van. A mértékrendszerek elvileg kétfélék: általános vagy sajátos. Az előzőhöz a helytől, illetve a méréstárgytól függetlenül dívók tartoznak, így ezek országosak is. A sajátosak közé sorolnak azok a rendszerek, amelyeket a méréstárgy vagy a táj (hely), avagy maga a rendszer sajátosít. E kötet mértékeit azonban egyértelműen nem lehet e felosztás szerint csoportosítani. Célszerűbb mértékfajtánként ismer­tetni a rendszereket, ezeken belül az egységek, illetve a rendszer jelzőinek betű­rendjében haladok. A szemlénél az egyes rendszer-ismertetések elején összefoglalóan utalok a vo­natkozó egységek alfejezet számaira, ahol a részletek, a források megtalálhatók. 2.26.1 Híg űrmérték, közkeletű nevükön bormérték rendszerek. Általános az a rendszer, amelyik majd minden bormérték közepes egységéhez csatlakozhat, vele rendszert alkothat, de nem feltétlenül és nem mindegyik tagja. Kis egységek alkotják, és elvileg bármelyik lehet egy rendszer alapegysége, az adott, konkrét nagysággal. Figyelembe kell venni azt is, hogy e tagok a köznapi gyakorlatban szinte naponta használt egységek, mert a borkimérés, a kocsmálás mértékei, s egyúttal ivóedények is. S lehet, hogy ez a gyakorlat hozzájárult a rend­szer épüléséhez is, ugyanis ez a felezőrendszer, ezért sajátosnak is nevezhető. (Kivételnek tűnik a tized mérték (ld. 2.34.1), mert ott más a viszony, de ez a név­azonosság ellenére sem alkot rendszert.) A rendszer korszakunk végéig dívott a 15. sz. végétől kezdve bizonyosan, de nagyon valószínű, hogy a korábbi időkben is éltek vele — (a részletekre ld. 3.2.11, 3.2.20, 3.2.24, 3.2.27). Mérték Römpöly Messzely Icce Pint Römpöly 1 Messzely 2 1 Icce 4 2 1 Pint 8 4 2 1

Next

/
Thumbnails
Contents