Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.31.9 Dráva—muraközi. 1636-ban 60 veder az 32 vasvári akó volt, 1678 vagyis 1 vödör=0,533 vasvári akó, ennek értékével: 88,361 (ld. 3.2.2.125), 47,091. 1715-ben pedig a vödör 56 pozsonyi icce volt. 1679 Ennek értékével 0,8393 1 (ld. 3.2.11.117) ugyanaz, de pontosabb érték. Ezzel írom: 1 dráva—muraközi vödör=56 pozsonyi icce=47,001. Területi mérték. 3.2.31.10 Erdélyi. Lederer egy 1571. évi ugocsai eló'fordulás alapján az urnából rövidített urnák nevezett mértéket 4 pintes, illetve 8 nagy magyar iccés, így 10,18 1 nagynak állapította meg, amelyik szerinte azonos az Erdélyben a 19. sz.-ban állandóan eló'forduló, 8 bécsi pintes, illetve 11 l-es mértékkel, de ez utóbbi állítását jegyzettel nem indokolja. 1680 N. Kiss a Partiumban és Erdélyben dívó ur vagy urna nevű mértéknek számos változatát állítja, egyiket 12 budai iccével, így 10,18 1rel, a másikat szász vidéken l / 4 bécsi akó, illetve 11,32 1 nagyságban, 1681 ez utóbbi azonban a bécsi akó értékével: 56,5891 (ld. 3.2.2.10), 14,141. Bán lényegében Lederer adatait ismétli meg. 1682 A szemléből megállapíthatjuk majd, hogy ez az ur a 19. sz.-i irodalomból származik, de az erdélyi vödörrel azonos, s hogy a kétféle érték, a számítási hibáktól eltekintve, a bécsi rendszer behozatalából következik. Az erdélyi vödör az országgyűlések által „erdélyesített" kolozsvári vödör (ld. 3.2.31.17) továbbélése. Ezért találkozunk e jelzővel elsőnek csak 1620-ban. 1683 Az 1391. évi országgyűlés már ezt a vödröt törvényesíti, s megszabja, hogy 8 ejtel = =kupa (ld. 3.2.16.2) legyen, vagyis annak értékével: 1,35231 számolva 10,901. S ezt a nagyságot — vele az értéket — közlik sorra a további források. így pl. 1707-ben, 1684 1714-ben (a vectigal erdélyi jelzővel), 1685 1749-ben, 1686 1755-ben Höll, erdélyi jelzővel, 1687 1758-ban, 1688 1771—72-ben, 1689 1785-ben Schatzberg erdélyi jelzővel, 1690 Káts is 1804-ben, de a 8 kupa mellett 12 4 / 5 pozsonyi icce nagyságot is ad, 1691 ami annakértékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 10,291. Salomon 1823-ban a 8 kupa mellett 11,32 1 nagyságot is közöl. 1692 1823-ban azonban bevezették a bécsi pintet úgy, hogy ennek a nagyságára emelték az erdélyi kupát (1,3623 1 volt), s ezzel új kupát alkottak: 1,4147 1 nagyságban (ld. 3.2.16.2), de az erdélyi űrmértékrendszer és a tagok neve megmaradt (ld. 2.26.1), következőleg a 8 új kupával új erdélyi vödör keletkezett 11,32 1 nagyságban. A régi kupa, vödör — új kupa, vödör helyzet természetesen sok zavart okozott, a gubernium magyarázgatta a helyzetet, 1693 a szebeni kalendáriumban ki is nyomatta, de abban rosszul jelent meg, s a gubernium 1827-ben körlevélben közölte a törvényhatóságokkal a helyes számítást, köztük azt is, hogy 1 új vödör az 8 új kupa, illetve 8 3 / 5 régi kupa, 1694 ami persze nem adott pontos viszonyt, illetve eredményt. Mielőtt folytatnám, meg kell jegyeznem, hogy a fenti forrásokban a mérték neve vagy vödör, vagy urna, vagy Eimer (Emer). Ugyanis most következik a Lederer-féle „állandó" emlegetés. Jáckel kezdi 1828-ban, amikor könyvében leírja, hogy az erdélyi „Eimer (ur) = =0,195121 wiener Eimer", 1695 ami annak értékével: 56,5891 (ld. 3.2.2.10), 11,05 l-t ad. Pethe 1830 átveszi ezt, de ő csak 1 erdélyi vödör=0,195 bécsi akó tételt ad, 1696
