Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
aszú számára, mint az átalag fele. 1627 Ennek megfelelően követi annak nagyságváltozását is, így az átalag értékeivel 75,54, illetve 73,871 (ld. 3.2.3.2) írható: '" 1 tokaj-hegyaljai puttony = l / 2 tokaj-hegyaljai átalag = 1807-ig 37,77 1, 1807től = 36,931. Országos borkereskedelmi mérték lett, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26A). 3.2.27 RÖMPÖLY 3.2.27.1 Általában. A felezőrendszeren alapuló általános híg űrmértékrendszer tagja, a legkisebb egység (ld. 2.26A). A történeti-etimológiai szótár szerint az űrmérték jelentésű szepesi szász Rimpel magyarosítása, elsőnek így 1632-ből ismeri. Hazai eredetű mérték tehát. Latin nevével nem találkoztam. A német szótárak közül csak Ballaginál található. Az iratokban Rimpel, Ruempel alakban fordul elő. Az osztrák, illetve a bécsi mértékrendszerben (ld. 2.26.1) a neve PfifT. 1628 Német szótárainkban e szó ritka, s nincs mérték jelentése. De Heynéből lehet következtetni, ugyanis nála az utolsó jelentés ez: kis korty (Schluck), s valóban kis mérték ez, tényleg egy nyelet. Magyarul én is 1632-ből ismerem elsőnek, a kassai fazekas céh árszabásából: römpölyös fazék, s a sorrend már nagyságot árul el, ugyanis a messzely előtt van, amelyik pedig az iccét előzi. 1629 Másik ritkán használt neve a verdung. 1630 E szó a történeti-etimológiai szótár szerint a német Vierding — negyedrész átvétele, súlymérték is (ld. 5.24). Az előbbi a jelen esetben annyiban igaz. hogy a römpöly az iccének a negyede. A harmadik magyar neve már félreérthetetlenül adja elvi nagyságát: félmesszely, Schwartner adja a német nevek kapcsolatát is. 1631 Mint ilyen, országosan dívó mérték lehetett (a kocsmálásban, főleg a pálinkánál), mértékrendszertag is, konkrétan azonban csak kettőről van tudomásom, alegységként csak ezeket ismertetem, 3.2.27.2 Bécsi. Kezdettől használt mérték, 1632 nálunk valószínűleg a 16. sz. során már megismerték, konkrét adatom azonban csak 1788-ból van, amikor a guberniumi mértékegység-vizsgálathoz a Bécsből küldött etalonok között ez a legkisebb egység. 1633 Nagysága nem problematikus, de természetesen követi a rendszer változását, amelyiknek a tagja, s így a messzely értékeivel 0,4500, 0,4143, 0,3816, 0,3136 1 (ld. 3.2.20.2) írható: 1 bécsi römpöly (Pfiff)=V 2 bécsi messzely = 1359-ig 0,22651, 1359—1556 között =0,20711, 1557—1568 között=0,19081, 1569—1871 között=0,1768 1. 3.2.27.3 Pozsonyi. Nyilván kezdettől fogva dívott, nagyságrendje miatt azonban a források nem említik. Elsőnek az 1689. évi számtankönyvből ismerem. 1634 Ugyancsak elvi nagyságot ad 1798-ban Schwartner, 1635 1839-ben Gaal, 1636 1843ban Bocsor, 1637 s 1844-ben Littrow, de ő 0,141 bécsi pint viszonyszámot is közöl. 1638 Nagyságát azonban a pozsonyi messzely értékei: 0,3357, illetve 0,41971 (ld. 3.2.20.5) alapján számolhatjuk: 1 pozsonyi römpöly = 1/2 pozsonyi messzely = 1592-ig 0,16791, 1593—1874 között=0,2098 1. A helyiből valószínűleg országossá lett mérték, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1).
