Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.18 LATELLUM Meghagytam a latin nevet, mert annak is ritka, latin szótáraink közül csak Bar tálnál található, üveg jelentését adja, de ez a jelen esetben — meglátjuk — nem helyes. Elsőnek Bártfa (Sáros) 1438. évi számadásában szerepel mint tartozás: 15 latellum bor, s a bejegyzés után közvetlenül 5 média, vagyis icce bortartozást írtak, 1 * 04 lehet tehát már mérték is. A következő adatot Tagányinak a bártfai szőlőgazdaságra vonatkozó jegyzeteiből kapjuk: „1550-ben Péter deák szőlőjében termett, többek között 2 cubulus 2 média 1 latellum bor." 1405 E sor és annak sorrendje már kétségtelenül mértéket és nagyságrendet is jelent, vagyis a latellum kisebb az iccénél. A szatmári vár 1572—73. évi számadásából már egy jelzőt és nagyság-adatokat is megismerünk. 1406 A helyi iccék átlagát 5 kassai latellumnak mondják, s az adatokból a sorolt szatmári helységekben a következő viszonyszámokat kapjuk: Sárköz 48 kassai latellum = 0,374 bécsi akó, vagyis annak értékével 58,001 (ld. 3.2.2.10), 0,45191; Akli 150 kassai latellum = 1,18 bécsi akó, vagyis 0,45631; Terebes 150 kassai latellum = l,17 bécsi akó, vagyis 0,45241; Erdőd 108 kassai latellum = 0,84 bécsi akó, vagyis 0,4511 1; Dobra 108 kassai latellum = 0,82 bécsi akó, vagyis 0,44041. Az eredeti viszonyszámok pontatlansága, illetve a számítások torzítása miatt nem egyeznek az értékek. Ez esetben is a számtani átlagot fogadom el: 0,45041. Mivel pedig Szatmárban e kassai latellum dívott, valószínű, hogy a Kassához közelebbi Bártfán is ez a latellum járta. Nagysága is bizonyítja, hogy az iccénél (ld. 3.2.11) kisebb, a messzely mivolt (mert az felez) ellen viszont az említett 3-as viszonyszám tiltakozik. Hacsak nem tized mértékre vonatkozott ez a 6 /i arány alapján, ez esetben ugyanis messzely (fél icce) lenne, annak értékeihez (ld. 3.2.20) illeszkedne. Ez azonban kétséges. A fentiekből következik az is, hogy a Bartal-féle üveg jelentést nem fogadhatom el, mérték mivolta miatt inkább fém vagy cserép kancsó, korsó lehetne, ami egyúttal ivókészség is, de maradjunk a latin névnél. Területi terjedését illetően nincs adatom arra, hogy a szepesi kamara használtatta volna, de az bizonyos, hogy Abaúj, Sáros, Szatmár megyék egyes településeinél dívott, és hogy hazai eredetű. A 16. sz. vége felé kikophatott a használatból. A tétel pedig: 1 kassai latellum =0,45041. 3.2.19 LÉGELY A történeti-etimológiai szótár szerint a latin lagena (palack) szóból származó német legel átvétele, valószínűleg erdélyi szász közvetítéssel jelentése kis hordó, tölgyfa hordó, mezei munkás ivóedény, málházásra alkalmas faedény, Kelet-Svájcban bormérték, és azonosnak ítéli a négely szóval. — Az utóbbit majd vitatom (ld. 3.2.21). — Adelung mérték mivoltáról nem tud. Mértékké alakulása lehet esetleg hazai, de nem erdélyi, az legfeljebb jelentésben lehetséges •— meglátjuk. Első adatom ugyanis az 1403—39. évi budai jogkönyvből származik. Többször
