Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.16.5 Összefoglaló. A kupa — korábbi nevén az ejtel •— tehát Erdélyben alakult és ott is dívó, mondhatjuk országosan elterjedt, a pintnek megfelelő mérték. Alapegységnek is nevezhetjük, kisebb egységét — az iccét — ugyanis csak a 18. sz. közepétől, s csak kivételesen használták, mint fél kupát, amelyik inkább csak a bécsi híg mérték 1823. évi bevezetésével terjedt el jobban (ld. 3.2.11.41). Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a híg és a száraz tárgyak mérésére — ellentétben az iccétől, pinttől (ld. 2.26.1) — egyformán, tehát egyazon nagyságban használták. 1398 3.2.17 KVARTÁLE 3.2.17.1 Általában. A felezőrendszerből alakult mérték. Mint a latinból (quartale) származó neve is mutatja, negyede lehet bármely mértéknek — az űrmértéknek is —, azonos a fertály, vagyis a másik magyar néven dívó mértékkel. Ezen a néven már foglalkoztam vele, utaltam a kettős névhasználatra is; ennél is igaz, hogy inkább száraz, mint híg űrmérték volt — a jelzőket azért ki kell tenni; eredetének, terminológiájának (köztük a negyed jelentésnek) problémája is azonos, nem ismétlem (ld. 3.2.8.1). Néhány alegységét ismerem csupán, s csak azokat sorolom ide, amelyeknél a kvartále név indokolt, illetve, amelyeknél a fertály nevet erőszakolt lett volna alkalmazni. Megjegyzem még azt, hogy az N. Kiss-féle debreceni, illetve váradi quartalét 1399 azért hagytam el, mert az forrás és indoklás nélküli feltételezés, én nem találtam ilyen adatokat. 3.2.17.2 Dévényi (Pozsony). 1552-ben az akó mellett éltek vele. 1400 Amennyiben nevének megfelelően tényleg negyedelne, akkor a helyi akó értékével 53,721 (ld. 3.2.2.26), de erősen kételkedve írhatom (különösen a későbbiek miatt): 1 dévényi borkvartále^ 1 ^ helyi akó? = 13,43 1 ?? 3.2.17.3 Esztergomi. Dívott 1569-ben. 1401 Közelebbit nem tudok róla, sajnálatos, mert megyei mérték. 3.2.17.4 Grináviai (Pozsony). 1559-ben 1 / 5 helyi akó, 1402 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.2.40). 3.2.17.5 Szentgyörgyi (Pozsony). 1278-ban 1 / 5 helyi akó volt, 1403 de ennek értékét nem ismerjük (ld. 3.2.2.110). 3.2.17.6 Összefoglaló. Néhány alegysége nem reprezentál, de azért mutatja a használat helyét, idejét: Pozsony megye és a közeli Esztergom a 16. sz.-ig. A grináviai és a szentgyörgyi alegységek 1 / 5 akó viszonyszáma alapján esetleg feltételezhetjük, hogy az ismert 5 / 4 mérték ez (ld. 2.34.1), s ennek alapján arra gondolhatunk, hogy mindkettő tized akó, ha pedig ez így van, akkor a kocsmai akó x / 4 , vagyis a kvartále tényleg negyedel. S ha a dévényi alegységnél nem tized akóról volt szó, akkor, de csak akkor, a megállapított érték helyes lehet.
