Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
1 mértékre jut 5,86 nagyság. Egyértelműen dokumentálja a jelentős differenciáltságot és a 1 nagyságrend uralmát, ami érthető. A 48 térfogatmérték (ld. 4.50.3) közül 28 mértékre (58%) van 68 nagyság. Szélső értékek: 1827 cm 3 — 431,20 m 3 ; 0,017 kg — 24,64 q; 76,41—1595,04 1. 1 nagyságra jut 0,41 mérték, illetve 1 mértékre jut 2,42 nagyság. Valamennyi egyedi érték. A nagyságrendi megoszlás: cm 3 nagyságrendjén 2 nagyság, a dm 5 nagyságrendjén 12 nagyság, a m 3 nagyságrendjén 22 nagyság, összesen 36 nagyság; az 1 nagyságrendjén 4 nagyság, a hl nagyságrendjén 13 nagyság, összesen 17 nagyság: a kg nagyságrendjén 15 nagyság, a q nagyságrendjén 1 nagyság, összesen 16 nagyság. E mértéktípusnál tehát a nagyobb nagyságrend az uralkodó, s a helyzet az előbbi mértékfajtánál differenciáltabb. A 23 súlymérték (ld. 5.25.3) közül 21 mértékre (91%) van metrikus érték 79 nagyságban, 0,315 dkg — 11,20 q szélső értékkel a dkg nagyságrendjén 22 nagyság, a kg nagyságrendjén 52 nagyság, a q nagyságrendjén 5 nagyság, összesen 79 nagyság, így 1 nagyságra jut 0,25 mérték, illetve 1 mértékre jut 3,76 nagyság. A 21 mérték közül 6 mértéknél (29%) azonos 8 nagyság (10%), így 1 nagyságra jut 0,75 mérték, illetve 1 mértékre jut 1,33 nagyság. A 21 mértéknél egyedi 71 nagyság (90%), így 1 nagyságra jut 0,30 mérték, illetve 1 mértékre jut 3,38 nagyság. A kg nagyságrend fölénye és a differenciáltság egyértelmű. A darabmértékekre természetesen nincs metrikus érték. Összesítve az adatokat következő a helyzet. A 157 mérték közül 116 mértékre (74%) van 619 nagyság, így 1 nagyságra jut 0,19 mérték, illetve 1 mértékre jut 5,33 nagyság. 73 mértéknél (63%) azonos 87 nagyság (14%), így 1 nagyságra jut 0,83 mérték, illetve 1 mértékre jut 1,19 nagyság. A 116 mértéknél egyedi 532 nagyság (86%), így 1 nagyságra jut 0,22 mérték, illetve 1 mértékre jut 4,58 nagyság. Ugyanazt tapasztaljuk — érthetően — mint a hossz- és földmértékeknél, 3 itt is a bőség zavara, s az emberi találékonyság bősége. Minden nagyságrenden tudott mérni, mert mindegyikre alkotott mértéket, s egyúttal dokumentált a kor szemlélete is: sok mértékkel mérte meg a világot. 2.24.2 Az időrend szerinti vizsgálatnál csak századonként és összesítve adom az adatokat, hiszen az eredet ismertetésénél (ld. 2.23) már jeleztem, illetve az egyes mértékfajtáknál majd részletesen ismertetni fogom az adatokat (ld. 3.2.32.4, 3.3.39.4, 4.50.4, 5.25.4, 6.23.4). A századokon belül mértékfajtánként közlöm a növekvő: + , illetve a fogyatkozó : — mértékek számát és a készletet: = 11. század. Híg űrmérték +2=2, száraz űrmérték +1 = 1, összes űrmérték =3, térfogatmérték +1 = 1, súlymérték +1 = 1, darabmérték +1=1, összesen 6 mérték. 12. század. Híg űrmérték =2, száraz űrmérték —1=2, összes űrmérték =4, térfogatmérték =1, súlymérték —1=2, darabmérték —1=2, összesen 8 mérték. 13. század. Híg űrmérték +3 = 5, száraz űrmérték +4—2=4, összes űrmérték =9, térfogatmérték +2=3, súlymérték +2=4, darabmérték =2, összesen 18 mérték.
