Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.13 KANTA 3.2.13.1 Általában. A történeti-etimológiai szótár szerint a kanne, űrmérték jelentésű, bajor—osztrák eredetű szó, magyarul elsó'nek 1548-ból folyadék edény, másodiknak 1598-ból űrmérték jelentéssel ismeri. Az első adatnál az oklevélszótárra hivatkozik, de ott ez nem található, csak a második jelentés. Én elsőnek 1588-ból ismerem, de már mérték jelentéssel, a latin iratban canta. 1115 E szó viszont a latin szótáraikban nem található mérték jelentéssel, a német szótárakban hasonlóan. Mivel mérték mivoltára Váradról vannak adataim, úgy gondolom, hogy ha edény mivoltában bajor—osztrák eredetű is, mértékké alakulása hazai fejlemény. Lehetséges, hogy a későbbiekben másutt is dívott mértékként. Nekem azonban csak egy 18. sz.-i adatom van erre, nagyságot nem ad, ezért itt említem meg. Miske (Vas) 1747. évi borszámadásának fejlécében a kanta a kis csöbör és az icce köztes mértéke, de többet nem tudtam megállapítani róla. 1116 Megjegyzem még, hogy Dankó szerint egyfülű, széles szájú, korsószerű edény, bormértékként 10 iccés fajtája terjedt el, így kb. 81 1117 —, ezt a váradi kantából származtatta. 3.2.13.2 Váradi (Bihar). Elsőnek egy Báthori Zsigmond-féle 1588. évi borleltárban találkoztam vele mint a váradi borköböl kisebb része, úgy tűnik, mintha negyedelné azt. 118 Egy kelet nélküli, Szamota által 1598-ra datált váradi urbáriumban már nagyság-adatot kapunk: „pinta 5 uel ut vocatur Canta una". 1119 S ugyanez szerepel az 1725. évi, 1120 és az 1753. évi 1121 urbáriumban is. A váradi pint értékével: 1,67861 (ld. 3.2.24.143) ez 8,3931. Schwartner 1798-ban azt írta, hogy Debrecenben a kanta az 10 icce, 1122 Demian 1805-ben hasonlóan. 1123 Luebecknél 1812-ben Biharban a kanta szintén 10 icce. 1124 Komoróczy az 1834. évi debreceni határozatra hivatkozva írja, hogy a kanta 10 iccés. 1125 Fényesnél 1842-ben Biharban és a környékén a kanta szintén 10 iccés. 1126 Ugyanígy Rumlernél 1949-ben. 1127 Stephens 1855-ben szintén, de azt is írja, hogy 0,1434 bécsi akó, 1128 ami annak értékével: 56,5891 (ld. 3.2.2.10), 8,11 l-t ad. Végül Ereky 1881-ben 10 pozsonyi icce, illetve 8,45 1 nagyságot ad, 1129 ami a helyes értékkel: 0,83931 (ld. 3.2.11.117) ismét 8,3931. Most még csak azt kell megmagyaráznom, miért nevezem én a kantát váradinak, amikor a 19. sz.-i, idézett irodalomban hol Debrecenben, hol Biharban használt kantáról írnak (de egyik sem jelzősít!), csak éppen Váradot nem nevezik. Egyszerűen azért, mert Váradon alakult ki, s a váradi bormértékrendszer tagja maradt, nem illeszkedett a bihariba, debreceni rendszer pedig nem is volt (ld. 2.26.1). írható a tétel: 1 váradi kanta=10 váradi (később pozsonyi) icce=3,9391. Bihar megye környékén is dívott. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1).
