Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

ját, módját nem közli. Az utóbbit a 54,30:80 viszonyból számolta, amelyiknél az első a pozsonyi akó 1874. évi nagysága, az utóbbi pedig egy 1595. évi pozsonyi akó nagyság-adata iccében. Hozzáteszi, hogy Pozsonyban ó'riznek egy 1540. évi iccét, 0,84841 nagyságban, Kováts Ferenc szóbeli közlésére hivatkozva, de ezt az iccét az összefoglalójában már nem említi.

975 Vagyis van nála: 1. önkényes 0,977 03 1 nagyság, mint pozsonyi gabonaicce; 2. 19. és 16. sz.-i tényezők viszonyából származó 0,679 125 1 nagyság, mint pozsonyi boricce; 5. állítólagos 1540. évi pozsonyi icce-etalon, 0,84841 nagyságú, mint pozsonyi icce (ez pedig az 1874. évi törvény magyar—pozsonyi iccéjének az értéke). E summázás önmagában is véleményez, részletesen majd a szemle bizonyítja a helytelenségét. Huscava, úgy mondhatom, megkerülte ezt a komoly problémát. A pozsonyi mérőről szóló cikkében azt írja, hogy a „pozsonyi—budai icce 0,84841", s említi a száraz iccét és a bor iccét, de metrikusan nem számítja ezeket.

976 Könyvében is foglalkozik vele. Az általános résznél az 1848. évi törvényjavaslat köbhüvelyk adatát átszámolva említi a 0,83333 1 nagyságot, de mindig a 0,84841 értékkel számolja a pozsonyi iccét.

977 Meg kell jegyeznem azonban azt is, hogy az említett Lederer-féle, a Kováts közlésén alapujó, 1540. évi icce (akó) etalon tényleges létezéséről mit sem tud. N. Kiss a pozsonyi mérőről szóló cikkében Jáckelnek a magyar icce-etalon alapján végzett mérésének párizsi köbhüvelyk adatát számolja át, 0,833 1 nagyságot adva, amelyet gabonaiccének nevez, s ezt megismételve boriccének 0,84841 nagyságot ad.

978 Csakhogy, mint említettem, a gabona vagyis a száraz icce nagyobb a bor vagyis a híg iccénél, 6

/

4 és 5

/

4 az arány (ld. 2.34.1), tehát a 0,833 1 nem a gabonaicce nagysága, nem is lehet, mert Jáckel híg iccét mért, a 0,84841 nagyságot pedig nem indokolja, nyilván Lederertől vette át, mint gabonaicce tévedést. Másik cikkében ismét a Lederer-féle 0,679, illetve 0,977 1 pozsonyi icce nagyságot ad.

979 Kazimír a budai mértékkel foglalkozó cikkében az általa budainak vagy magyar iccének nevezett, de az 1848. évi törvényjavaslat alapján számított 0,8333 1 nagyságot a pozsonyi mérőnél is alkalmazza, továbbá: említi a 0,9671-as száraz iccét, vele szemben az általa számított 1,08721 nagysági híg iccét, és végül a 0,8484 l-es iccét,

980 és nem lehet megállapítani, melyiket véli pozsonyi iccének. A nagyságra vonatkozó észrevételeimet már megtettem — nem ismétlem. Végezetül: az 1874. évi métertörvény a magyar—pozsonyi iccét 0,84841 nagyságban rögzíti. Ez a nagyság a 64 iccés, magyarnak nevezett pozsonyi akónál (54,301) egyezik, de nem a pozsonyi mérőnél, amelynek a nagyságát 62,53 l-ben rögzíti. Ugyanis a 0,8484 l-es 74 iccével ez 62,78 1 lenne, mint a mérő nagysága, a 62,53 1 pedig a 0,8484 l-es iccével csak 73,1 iccét ad, illetve a 74 iccével ez a törvényes nagyság az iccének csak 0,84501 értéket ad. Valamelyik adat tehát nem egyezik, vagy pedig mindegyik hibás? — Lássuk a szemlét. Bevezetőül: a különféle viszonyszámos adatok tömegét képtelenség felsorolni, s megtetézné még a különféle ellentmondások magyarázata, kritikája. A terjedelem lehetősége korlátoz. Csak a tényleges nagyságot megbízhatóan közlő adatokat sorolhatom. Megbízható pedig elsősorban az etalon vagy mérték korábbi tényleges térfogatmérésének eredmény-adata, másodsorban pedig az olyan viszony-