Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
2.2 MÉRTÉK 2.21 Általában. A mértéknek többféle meghatározása van. Részleteztem az előző kötet vonatkozó fejezetében, 2 itt csak összegezem a lényeget: egyrészt valamely fizikai jelenség meghatározott értéke, mérete vagyis egység, másrészt ennek megtestesítése vagyis mérőeszköz. Ez utóbbi szereppel azonban a mérés alfejezetben szükséges foglalkozni (ld. 2.33), itt csak az egység: a mennyiségi érték mivoltot tárgyalom. 2.22 A mértékegység tehát valamely fizikai mennyiség egységül választott menynyisége, olyan érték, amelyet az azonos fajtájú mennyiségek mennyiségi értékelésénél összehasonlítási alapnak fogadnak el (ld. 2.44.1). Az egység lehet választott (elsődleges) és lehet ebből származtatott, így egységrendszer tagja — a mivolttal később részletesen foglalkozom (ld. 2.26). E kötet mértékegységei azonban nem mindenkor és nem a mai értelemben egységesek, metrikus értékük világosan mutatja. Mint történeti mértékek részben természeti mértékek, s maga a természet alakítja, részben mint mesterséges, vagyis mérőeszközös mértékek nagyságát is a helyi tényező befolyásolja. A nagyság a méréstárgytól függő két határérték között változik, ha a helytől függetlenítjük, de változhat az idő függvényében is. A sokféleség a jellemző. Egyrészt az azonos méréstárgyhoz különféle nevű mértékeket használtak, gyakran az egység-nagyság szerint is változó néven, másrészt az azonos nevű mértékegységek különböző nagyságokat rögzítenek, majd mindig a hely függvényében. Ezen változatokat nevezem alegységeknek. A rendezési elv e kötetnél is tehát a mértéknév, ez az egység (pl. icce), s ezen belül sorol az alegység (pl. budai icce). E megkülönböztetéssel foglalkozom velük a korpuszban, s tárgyalom így ezeket a jelen fejezetrészben is, amikor több szempontból megvizsgálom a mértékeket. 2.23 A mértékalakulás kérdését nehéz megválaszolni. Kevés támpontunk van elbírálni azt, melyik a hazai eredetű és melyik a külföldi átvétel, néhány ritka kivétellel, amikor biztos forrásból ismerjük az eredetüket. Több szempontot kell mérlegelni. A név-átvétel nem jelent bizonyosan mérték-átvételt is, mert meglévő mérték is kaphat új nevet, illetve a nevezett eszközből mi alakíthattunk mértéket. Az azonos nagyság névkülönbség ellenére is jelenthet közös eredetet, de ellenkezőleg is. A méréstárgynak azonossága következtében mindenütt alakultak viszonylag azonos nagyságrendű mértékegységek (párhuzamos alkotás). És természetesen a
