Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
alkalmazott bormérték. Néhány alegységét, ismerem csak. És a soroltak azt is megmagyarázzák, hogy eredetét és általános nagyságát miért nem tudom megállapítani. 3.2.8.2 Szödényi (Esztergom). Első előfordulását az 1578. évi tizedjegyzékből ismerem, s úgy tűnik, mintha pint jelentése lenne. 602 Az 1592. évi tizedjegyzék adata azonban pontosan ellentmond, s itt találjuk az előbb említett kivételes jelentést : ugyanis magyarul megírták, hogy az akó az két fertály, s hozzáteszem, hogy 1597-ben ez az akó 64 icce volt. 603 Vagyis 1 fertály=Va helyi akó = 32 helyi icce, de metrikus értékét egyiknek sem ismerjük (ld. 3.2.2.115, 3.2.11.156). A fertály fél jelentését pedig csak úgy magyarázhatom, hogy a most akónak nevezett mérték valamikor egy nagyobb mérték fele volt, s annak volt negyede ez a fertály, ami természetesen a fél mértéknek — jelenleg az akónak — a fele. 3.2.8.3 Tokaji (Zemplén). A Zichyek tokaji borszámadása szerint 1633-ban a fertály 16 helyi icce volt, 604 s mivel ez időben a tokaji akó 64 icce, így a fertály negyed akó, vagyis az eredeti jelentése maradt. Mindkét viszonyszám metrikus értékét ismerjük: 0,83931, illetve 53,721 (ld. 3.2.2.120, 3.2.11.166). így a tétel: 1 tokaji borfertály= X U helyi akó = 16 helyi icce =13,43 I. A környező borvidéken is dívott, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). A 17. sz. közepétől átveszi a szerepét a tokaji borköböl (ld. 3.2.14.139). 3.2.8.4 Zalai. A Festeticsek 1817. évi zalai borszámadásának a fejlécében egységként megadták, hogy a fertály az 17 1 / 2 pozsonyi icce — ami 1 / 4 helyi akó, 605 így ennek értékével 0,83931 (ld. 3.2.11.117) írható: 1 zalai borfertály =1/4 helyi akó = 17V2 pozsonyi icce =14,691. Megyei és uradalmi mérték. 3.2.8.5 Összefoglaló. Hogy csak 3 alegysége ismert, bizonyítja ritka használatát, egyúttal a tájhoz és az időhöz nem kötöttségét is. Két esetben az első jelentést érvényesíti: negyeddel. A két metrikusan is ismert nagyság is közelíti egymást, az egyik megyénél is nagyobb borvidék mértéke, de csak a 17. sz.-ig, a másik 19. sz.-i, s a megyei mellett uradalmi jellegű is. 3.2.9 FUDER 3.2.9.1 Általában. Magyar neve nincs, legalábbis nem egyértelműen megfelelő. A szó s maga a mérték is német eredetű, hozzánk osztrák közvetítéssel került. Adelung szerint (harmadik jelentésben) általában kocsirakomány, sajátosan bánya, gabona, széna, elsősorban azonban a legnagyobb bormérték, közli a különböző német területen dívó különböző nagyságokat, köztük az osztrák fuder 32 akóval sorol. Ballaginál szekérteher, illetve a legnagyobb hígmérték, Kelemen és Halász szerint is. Érdekes, hogy Bartal felvette szótárába teher, szekér, fuvar
