Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
sodik jelentésében valóban osztrák bormérték, illetve ilyen edény, de hármasfogatú járműről nem tud. A hazai latin szótáraink szerint viszont a ternarius jelentése hármas, három számú, háromból álló, ritkábban harmad, Bartalnál még vámos is (ami viszont a harmincad jelentésre utal), de mérték vagy háromlovas jármű jelentése e szónak egyikben sincs. S az is igaz, hogy a rómaiaknak ilyen űrmértéke nem is volt. 556 Valószínű tehát, hogy német nyelvterületen alakult ki a mérték, nevével együtt, s a dreiling szót fordították, annak elsó' jelentése értelmében, a latinban ternarius szóra. S az is valószínű, hogy a dreiling a 3 számmal kapcsolatos valamilyen tulajdonságból (esetleg az említett harmincad jelentésből) alakult. A Prickler-féle háromfogatos jármű jelentésre azonban egyik német szótárban sem találtam utalást, és (eltekintve a fuder=szekér, tehát fogat nélküli jelentéstől) csak látszólag magyaráz, a gyakorlatban ugyanis a 3 ló befogásánál a harmadik az a lógós, s a befogás-technika miatt nem segít a teher húzásában olyan mértékben, mint gondolnánk. Végül pedig a fuder latinul nem ternarius, hanem carrata, plaustrum (ld. 3.2.9.1), ez pedig nem utal a hármas fogatra. — De nézzük a további adatokat. 1484-ból megtudjuk, hogy a ternarius-t „vulgariter teutinica dreyling" nevezik. 557 Az 1542. évi vámnaplóban is azonos a ternarius a dreilinggel, 20 akós nagyságú, és másfél ternarius az egy carratum, vagyis szekér bor. 558 Az 1559. évi szentgyörgyi (Pozsony) vectigálból megtudjuk azt, hogy a dreiling az vasa, vagyis hordószerű edény, s hogy az egész dreiling mellett fél dreiling is volt. 559 A galgóci (Nyitra) harmincados 1567. évi jelentése szerint a „vasa wlgo dreyling vocata" 20, 21, 22, 23, 24 akó nagyságú lehet. 560 Az 1568 körüli kamarai borkezelési utasítás szerint a dreiling az 24 akó. 561 Végezetül néhány megjegyzés. Fügedinek a 16. sz.-i bártfai borkivitelt vizsgáló cikkében szereplő ternarius 562 nem azonos ezzel a dreilinggel. Ennél ugyanis a harmadolás jelentéssel függ össze a név, amennyiben a ternarius az egész hordónak a kétharmada, amely nagyságrendileg is sokkal kisebb. A másik megjegyzés szintén a terminológiát illeti. A kamara 1625. november 28-i jelentésében olvashatjuk: „55 vini onera, singulum urnas triginta duas continens, vulgo dreyling vocata", 563 vagyis az onus 32 akóval köznyelven dreiling. Ez adathoz Tagányi megjegyezte: „az onus bizonyosan a német fuder". 564 S igaza van, ez téves vulgózás, mert egyrészt a terhet jelentő onus közelebb áll a fuder jelentéséhez, másrészt és főleg, mert a 32 akós nagyság a fuder viszonyszáma (ld. 3.2.9), már az 1452. évi rendelet óta (ld. 3.2.7.2). Az általános adatok összefoglalásaként tehát a következőket mondhatom. A dreiling német/osztrák eredetű borszállítási űrmérték, 20—24 akó nagyságban, ami ha annak alsó-ausztriai, illetve bécsi mértékével: 58,01 (ld. 3.2.2.10) számolunk 1160—13921 űrtartalmat jelent. Ritkábban használták a fél dreilinget is, ez 10—12 akó, illetve 580—696 1 lehetett. E mérték — mint alább meglátjuk — hazánkban csak a nyugati német nyelvterület egyes helyein dívott. Némelyik alegysége rendszertag is.
