Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
latát a helytartótanács ad acta tette. 325 Jáckel 1828-ban az eló'bbi törvényre hivatkozva a kis tokaji hordó vagyis az antalok nagyságát 1 3 / 8 pozsonyi akó, vagy 88 pozsonyi icce, illetve 1,264 274 bécsi akó viszonyszámokkal adja meg, 326 az első kettő értéke szerint: 53,72, illetve 0,839931 (ld. 3.2.2.88, 3.2.11.117) egyaránt 73,87 1, az utóbbi értékével: 56,589 (ld. 3.2.2.10) viszont csak 71,541 lenne, bizonyítván, hogy a bécsi viszonyszám csalóka, mert az első kettő helyessége kétségtelen. Pethe 1830-ban Jáckler adatait ismétli. 327 Niemann 1834-ben antal, antalak, andal néven 176 pozsonyi iccét ad — ami nyilvánvaló tévedés, mert ez a hordó nagysága —, de 73 Va l-t. 328 Gaal 1839-ben 51 7 / 8 bécsi pint nagyságot közöl, 329 annak értékével: 1,41471 (ld. 3.2.2.24.8), 73,791. Fényes 1842-ben csak 88 icce nagyságot ad, 330 az 1843. évi Vademécum ugyancsak így. 331 Littrow 1844-ben 51,848 bécsi pintet ír, 332 ami annak említett értékével 73,751. Rumler 1849-ben 73,33491 űrtartalmat ad. 333 Stephens (Korizmics—Benkő—Morócz) 1855-ben tévesen 89 icce, illetve 1,267 bécsi akó nagyságot ír, 334 ami annak említett értékével 71,79 1 lenne, s ez, mint Jáckelé is, helytelen. Végül Ereky 1881-ben: Va tokaji hordó, 88 magyar icce, illetve 74,459 1 nagyságot ad, 335 de csak az előbbi helyes, említett értékével 73,87 1. — A fentiek alapján írható a tétel: 1 tokaj-hegyaljai átalag= x l 2 tokaji hordó=a 17. sz. elejétől annak végéig = 80 pozsonyi icce=67,141, a 18. sz. elejétől 1807-ig =90 pozsonyi icce = 75,541, 1807-től 1874-ig = 88 pozsonyi icce = 73,871. Az országos borkereskedelemben dívott, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.4 BUTÉLIA Az üvegpalack francia neve, a bouteille szó német földre jutva butell, butelle, boitelle néven dívott, s onnan hozzánk kerülvén lett a magyar butella név, palack jelentéssel — írja a történeti-etimológiai szótár. S érdekes, hogy Czuczor—Fogarasi nem ismeri e szót. Adelung a francia származáshoz hozzáteszi egyrészt azt, hogy ez nagy hasú, hosszú nyakú üveg neve, másrészt azt, hogy a középlatin buticula, butilia nevű kis hordó származéka. Értelmező szótárunk szerint főleg a finom borok tartására használt karcsú, hosszú nyakú palack. — Külsejéhez a következőkben kapunk még adalékot. Első hazai említést, még palack értelemben, 1735-ből ismerjük, mint „náddal tekert hosszú nyakú" üveget említik Erdélyben, 1736-ban tokaji bornak való, 1751-ben aszúszőlő bornak való, 1761-ben „bépetsételt", 1791-ben szalmás bevonatú, 1847-ben tokaji aszúszőlő bornak való palack. 336 Halmágyi 1752-ben mint a francia bor üvegét, 337 Kazinczy levelezése 1803-ban, 1805-ben mint a tokaji bor üvegét említik. 338 Bormérték mivoltára első adatunk 1830-ból való, Pethe lexikonában szerepel, de már mint közismert mérték, és eszerint 3 bécsi messzely nagyságú, 339 vagyis annak értékével: 0,35361 (ld. 3.2.20.2), 1,06081. Az 1843. évi Vademécum szerint a 88 iccés tokaji átalag az 120 butélia aszúbor, 340 vagyis 1 butélia az 0,733 (kb. 8 /u) pozsonyi icce, s annak értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.117), 0,6153 1.
