Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.2.2.123 Váradi (Bihar). 1591-ben 32 helyi pint,

290 ennek értékével 0,8393 1 (ld. 3.2.24.134) írható. A budai akóval (ld. 3.2.2.17) azonos tétel: 1 váradi akó=32 helyi pint = 53,72 1. A Partiumban is dívott. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.2.124 Varasdi. N. Kiss szerint 1775-ben 70 icce, s 59,38 l-ben adja nagyságát.

291 Herkov szerint 1734-től 80 pozsonyi icce, így 66,46 1, vagyis a nagy varasdi mérővel azonos, de dívott 88 pozsonyi iccés, így 73,86 1 nagyságban is.

292 De Herkov rossz metrikus értékkel (0,8331) számolta a pozsonyi iccét, javítva 0,83931 (ld. 3.2.11.117). így a tétel: 1 varasdi akó= 80 pozsonyi icce=67,141, ritkábban 88 icce = 73,85 1. A megyén kívül is dívott. 3.2.2.125 Vasvári (Vas). 1636-ban 32 vasvári akó adott 60 muraközi vödröt,

293 vagyis 1 vasvári akó = 1,88 muraközi vödör, ennek értékével: 47,— 1 (ld. 3.2.31.9), az 88,36 1. Azt is tudjuk még, hogy a 17. sz. közepén 4 helyi vödör s az 8 pintes,

294 így az akó 32 pintes. A tétel pedig: 1 vasvári akó=4 helyi vödör=32 helyi pint = 88,361. 3.2.2.126 Verebélyi (Bars). 1586-ban és 1591-ben 32 helyi pint,

295 ennek értéke azonban ismeretlen (ld. 3.2.24.137). 3.2.2.127 Verpeléti. (Heves). 1775-ben az akó 4 helyi köböl, illetve 64 helyi icce,

296 de egyiknek az értékét sem ismerjük (ld. 3.2.11.181, 3.2.14.154). Sajnálatos, mert a település környékén is dívott. 3.2.2.128 Veszprémi. A fehérvári custodiátus területén 1663-ban győri, illetve pápai akóval éltek, de veszprémi akóval tizedeltek.

297 A győri akó nagyságát nem ismerjük (ld. 3.2.2.43), a pápai 62,95 1 volt (ld. 3.2.2.83). Ha e kettőt kocsmai mértéknek ítéljük — mert azzal éltek —, akkor a veszprémi a tized mérték, ez esetben a kettő aránya vagy 5

/

4

, vagy 6

/

4 (ld. 2.34.1), vagyis a veszprémi a pápainak 1,25 vagy 1,5-szerese, tehát 78,69 vagy 94,431 lenne. 1747-ből tudjuk, hogy a helyi a pozsonyi akónál nagyobb volt.

298 1 783-ban Zala megye jelenti a helytartótanácsnak, hogy a megyében pozsonyi mérték járja, de a borkereskedelemben dívik a pápai és a veszprémi akó, s az utóbbi 90 pozsonyi icce,

299 annak értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.117), 75,45 1 a nagyság. Mivel az előbbi tized-kocsmai feltételezett számítás 1,25 arány közelíti ezt az értéket, valószínű, hogy a 17. sz.-ban is ez volt a nagyság. Tehát a tétel: 1 veszprémi akó = 90 pozsonyi icce = 75,541. A Nyugat-Dunántúlon a borkereskedelem is dívott. 3.2.2.129 Vöröskői (Pozsony). 1580., 1582., 1586., 1587., 1589., 1672. években 32 helyi pint, illetve 64 helyi icce.

300 Huscava szerint 1543-ban a nagy akó 36 pint volt, 4 pinttel nagyobb a közepesnél — vagyis az 32 pint —, s a nagyobbat 1,6968 1-