Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

szer bevezetésében. Mint annyi sok mindent, ezt is rossz szemszögből néztük, politikai, jogi kérdést csináltunk a mérésügyből is. Csak a 19. sz. elején emelkedik a műveltségi szint annyira, hogy felismerjük: a szakszempontot kell érvényesíteni. De csak a 1870-es évek vége felé zárkózunk fel az európai fejlődés élvonalához. Azt is mondhatom: a méterrendszer bevezetése menetrendszerűen érkezett, s vele az integrációs folyamat a végéhez ért. A szemléből azonban azt is láthattuk, hogy a mérésügy az e kötetben tárgyalt minden mérték dolgával nem is foglalkozott, így a térfogatmérések jó részével és és a darabmértékkel. Ezek mintegy öntörvényűén, természetesen alakultak, ügyüket részint a munka, illetve a helyi szokás, részint az általános, úgy mondhatjuk: a kereskedelmi élet, illetve szokáskör intézte, mindkettőt a gyakorlat alakítgatta, válogatta, ha úgy tetszik, integrálta, s a hagyomány tartotta érvényben, talán nagyobb erővel, mintha kodifikálták volna.