Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

rendeli az illetőt. Pozsony város az évi statútuma szerint a hamis mérték használóját a hamis mértékből szennyvízzel leöntik.

644 Alsólendva 1558-ban áruelkobzást rendel. Körmöcbánya 1581. évi határozata ezenkívül testi fenyítéssel is büntet. A megyék a 17—18. sz.-ban általában elkozbást rendelnek és 12 Ft-ra bírságolnak. Néhány eltérő intézkedés: Bars megye 1653-ban elkobzáson kívül nemesre 100 Ft, parasztra 40 Ft bírságot ró, harmadát a megye, harmadát a földesúr, harmadát az elkobzó kapja; Szatmár megye 1654-ben nemesre szintén 100 Ft-ot, a többiekre 12 Ft-ot rendelt; Tolna 1713-ban szintén 100 Ft-ra bírságol, felét a megye, felét a földesúr kapja; Vas 1715-ben 50 Ft-ot ró, harmadát a megye, kétharmadát a szolgabíró kapja; Bihar viszont 1745-ben az elkobzáson kívül csak 3 Ft bírságot szab; a Jász kerület 1785-ben pedig 5 Ft-tal bírságol.

645 Városainkra is a 12 Ft bírság és az áru-, illetve a hamis mérték elkobzása a jellemző, külön is, együtt is. De pl. Magyaróvár 1635-ben 10, majd 15 Ft-ra bírságol, Kolozsvár 1668-ban az első esetben 1, a másodikban 2, a harmadikban 10 Ft bírságot szab, negyedszerre az áruelkobzást. Pécs 1764-ben összeget nem említ, de azt megírta, hogy e bevételt a kórház javára, illetve a templom javítására kell fordítani.

646 Buda viszont 1696ban és 1752-ben egyformán a tanácsnak jelenteti az esetet, s az nyilván esetenként szabta ki a büntetést, 1846-ban viszont már a szokott 12 Ft bírságot szedték, ahogyan Pesten is.

647 E rövid szemléhez hozzáteszem még a tervezeteket. Az 1793. évi mértéktörvényé az elkobzás mellett 100 Ft bírságot és kártérítést ró. Az 1801. évi erdélyi törvénytervezetben az első esetben nemesre 12, közrendűre 6 Ft, parasztra 24 pálca, a második esetben nemesre 24, közrendűre 12 Ft, parasztra 24 pálca vagy 8 nap elzárás a büntetés, a harmadik esetben bűnvádi eljárást, kártérítést, kereskedéstől, kocsmálástól örökre eltiltást ír elő.

648 Az 1843. évi törvénytervezet az ellenőrzést elhanyagoló tisztviselőt is bünteti, a visszaélőt pedig a büntetőtörvénykönyv szerinti eljárással.

649 Végezetül egy földesúri rendelkezés, amelyik egyáltalán nem jellemző — mégis jellemző. Báthori Zsófia a csetneki udvarbírónak 1662-ben adott utasítása megszabja, hogy két mértéket ne tartson (hogy aztán a naggyal bevegye, s a kicsivel kiadja), a mérésnél a mértéket ne rugdossa, a szegénységet ne nyomorítsa a saját hasznára, mert ha ilyent „cselekedni tapasztaltatik, meghal érette".

650 Nos, a szigorú büntetés, mint ez vagy a 13. sz.-i Selmecen: a kézlevágás mintha arra utalna, hogy szükség volt az elrettentésre, oly sok volt a visszaélés, s mintha a magyarhoninál jóval keményebb erdélyi büntetésnek oka is ez lenne. Vagy éppen ellenkezőleg? Ma már nem lehet megállapítani, hogy hol volt mégis több hamis mértéket használó, igaztalanul mérő ember. 2.48 Összefoglalás. A mérésügy a mértékek (egységek, rendszerek) egészére, főleg egységesítésére, a mérőeszközök hitelesítésére, azok, valamint a mérés „igazságának" ellenőrzésére vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenysége együttese. A hazai mérésügyet mint külföldit is, törvények, rendeletek, rendelkezések irányították. A kötet mértékei közül azonban csak az űr- és a súlymértékekkel fog-