Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
Súly hitelesítés. Méretet, agyagot esetlegesen vizsgáltat. Minden súlyt a terheltetési határ közé eső mérlegen kell vizsgálni. A mérleg egyik serpenyőjébe teszik a súly etalont, a másikon tára-súllyal kiegyenlítik, aztán az etalon helyére teszik a vizsgálandó súlyt. Ha a nyelv nem áll be, a hibahatár súlyát ráteszik, ha így egyensúlyba jut, hitelesíthető. 600 Mérleg hitelesítése. Egyenlőkarú rúdmérleg. Állékonyság vizsga: a rudat felfüggesztve lengetik, ha 0 pontba beáll, jó. Helyesség: horgos súlyú nagy teherrel kitarázzák, majd a súlyokat kicserélve nézik, ha nem egyensúlyos, a megadott hibahatár közti ellensúllyal mérik, ha beáll, megfelelő. Érzékenység: a legnagyobb terhelésnél az egyik oldalra kis túlsúlyt tesznek, ha a megadott hibahatár között egyensúlyos, a követelményeknek is megfelelt, így hitelesíthető. — Felső serpenyős vagy táblás mérleg. Terhelhetőség: a legnagyobb súly mellett kitarázzák, majd ezt megismétlik, ha mindkettőnél egyensúlyos, akkor jó. Az érzékenységet az előbbi mérleg szerint ellenőrzik. Helyesség: szintén az előbbi mérleg szerint. — Körtés mérleg. Állékonyság: a futósúlyt 0 pontra téve be kell álljon a nyelv. Szilárdság: a legnagyobb súllyal terhelik, ha a mérlegrúd nem görbül, elég erős, s ha tárával egyensúlyoz, helyes is. Az utóbbit közép terhelésnél is megnézik. Ha két beosztása van, mindkettőt hasonlóan vizsgálják. Ha a teher V2000 rész túlsúlynál a nyelv észrevehetően elmozdul, elég érzékeny, hitelesíthető. — Hídmérleg. A hidat függősúllyal vízszintbe állítják. A maximálisnak fél terhével, a súlyt a híd különböző pontjaira téve, tizedes (százados) súllyal tarázzák. E próbát elvégzik a legnagyobb terheléssel is. Ezt megismétlik. Ha az eltérés az illető súly V2000 része, a mérleg jó. Végül a legnagyobb teher 10%-os túlsúlyával vizsgálják a teherképességét. Ha ennek is megfelelt, a mérleg hitelesíthető. 601 Szeszmérő hitelesítése. A vizsgálat az 1854. évi utasítás szerinti, de három (alacsony, közép, magas) szeszfokon próbálják, ezt háromszor ismétlik. Ha ez etalon és a vizsgált szeszmérő között J / 4 % alatti a különbség, a műszer jó, hitelesíthető. 602 Cukorfokmérő. A vizsgálat azonos a szeszmérőével, de a vízen kívül kétféle konyhasó-oldatot használnak, s a vizsgált mérő és az etalon között 1 / 5 % a megengedett hibahatár. Ha megfelel a műszer, az előbbihez hasonlóan hitelesítik. 603 Végül a gázóra hitelesítési eljárást közli a rendelet, 604 a mondottak értelmében csak megemlítem. A mértékvizsgálati módszerek tehát az ismert száz év alatt alig változtak, ha a lényeget tekintjük. Viszont részletesebbek lettek, finomodtak a szigorú, vagyis a precíziós méretekig. Igaz ugyan az, hogy 1874-ben a hordó vizsgálatánál a víz súlyát mérik és azt számítják át literre, vagyis folyékony tömegnél súlyt számolnak, ugyanakkor — s itt a komoly ellentmondás — a száraz tárgyak, vagyis a szilárd tömeg mérésére még ekkor is megtartják az űrmértéket, ahelyett, hogy súllyal mérnék azt. Csak 1876-ban próbálkozik a minisztérium a gabonakereskedelembe a súlyt bevezetni. 605 S nemcsak a hagyomány erejét bizonyítja, hanem az általános természettudományos műveltség szintjére is utal az a tény, hogy sok vidéki városunk piacán még e század 30-as éveiben is űrmértékkel — literrel — mérték a mákot, diót, a hüvelyes magvakat, néha még a lisztet is — a pattogatott kukoricát pedig még ma is, a fővárosban is.
