Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

landó mértékbe eresztik. Az kisebb nem lehet az etalonnál, de a nagyobb mérték az fél-, a kisebb az negyed százalékkal lehet nagyobb annál. Egyezés esetében hitelesítik: a mérő és részeit a fenéken, a pintet és részeit az oldalán.

587 Híg űrmértékek (pint és részei). A szilárd, vízszintes lapra tett vonatkozó etalont csordultig töltik vízzel, kézzel lesimítják. Belőle a vizet beleöntik a hasonlóan helyezett vizsgálandó mértékbe. A víz szintjét a jelölővel belekarcolják, s a közvetlenül föléje forrasztottják az ún. csapott, és így hitelesítik a kívülről ráforrasztott cingombra. A nyolcad és a negyed akót, ha réz, hasonlóan vizsgálják és hitelesítik, ha fa, a víz szintjénél lapos fejű szeget ütnek nagyságjelnek, s kívülre kerül a hitelesítés jele. Az akónál (bornál 40, sörnél 42 1

/

2 pint) negyed akós etalonnal mérik a vizet, mind a négy mérésnél a víz szintjét a lapos kapoccsal jelölve, s a mérést háromszor megismételve (a sörakónál a 2 1

/

2 pintet is beleöntve) hitelesítik az előbbi módon. A hordót lábra helyezik, csapja alá akós etalont tesznek. A hordót megtöltik vízzel, a csapon át az etalonba eresztik. Ebből a vizet akónként az űrmérő kádba öntik, amelyikben az akók etalonizált szintjét a lapos kapcsok jelölik. A kádban emelkedő víz szintje mutatja, hány akó folyt ki a hordóból. Ha már nem telik meg az akós etalon egészen, akkor abba kisebb mértékkel merik meg a maradék vizet. Összegezve az akók és a maradék számát állapítják meg a hordó pontos nagyságát, amelyet a csapfenékbe égetnek a hitelesítési jellel együtt.

588 Súlyok. A súlyokhoz etalonjukon kívül négy hitelesített mérleg szükséges. 5—6 hüvelyk (12—14 cm) keresztigás a gyógyszeres és pénz súlyokhoz, 10—12 hüvelykes (23—28 cm) fél fontig (0,28 kg), 22—24 hüvelykes (51—55 cm) 1—10 fontig (0,56—5,60 kg) és 30—36 hüvelykes (69—83 cm) keresztigás a 25 és 50 fontos (14,28 kg) súlyokhoz. A legjobb ellenőrzési mód: a vonatkozó súly-etalont kisebb súlyokkal, vagy rézlemezekkel egyensúlyozzák, utána az etalont kicserélik a vizsgálandó súllyal, s egyensúlytalanság esetében gyógyszeres súlyokkal keli a különbséget megállapítani. Ha ez a súly nagyságtól függő hibahatáron belül marad, a súly hitelesíthető, a nagyobb, gyűrűs súlyoknál a gyűrűbe, a többinél a súly felületére ütve a hitelesítő jelet.

589 Mérlegek. A súly etalonjain kívül szükséges a nagyobb mérlegek felakasztásához falba erősíthető fém horog, a kisebbekhez fatalpon álló, mozgatható fémrúd. — Az egyenlőkarú mérlegnél a pontosságot és az érzékenységet kell ellenőrizni. Az előbbinél az iga két karjának egyenlő súlyát és hosszát is vizsgálják. Az első megállapítható, ha az iga kis mozgatásakor a nyelv gyorsan, pontosan beáll, a második a legnagyobb súly kétoldalas terhelésénél rátett apró súly okozta mozgásból. Ha mindegyiknek megfelel, a mérleg hiteles, jelét a karjára, kisebbnél a villájára ütik. — Gyorsmérleg. A súly etalonjain kívül kétféle akasztó horog szükséges. Ennél a helyességet és az érzékenységet kell ellenőrizni. Ez utóbbit az egyenlőkarúnál alkalmazott módon. A helyességet: a legnagyobb súly felakasztásából a körtesúlyt a skálarúdon a megfelelő helyre kell húzni, s egyensúly kell legyen. Hasonlóan ellenőrzendő a skálán a kisebb beosztás is. Ha kétoldalas a skála, mindkettőt vizsgálni kell. A hiteles mérlegnél a skálarúdra ütik a bélyegzőt. — Hordozható (tizedes) hídmérleg. A legnagyobb tehernél az 1/10 aránynak meg-