Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
nincs. Bartháza (Bereg) 1690 körüli összeírásában 1 hold=0,7—1,0, átlag 0,8 köböl, 515 támpont nincs. Nábrád (Szatmár) 17. századi összeírásában 1 hold= 1 köböl, 516 támpont nincs. Pazdics (Zemplén) 17. századi összeírásában 1 hold szintén 1 köböl, 517 támpont nincs. Rónaszék (Mármaros) 1711. évi összeírása, szerint 1 hold=7,0—16,0, átlag 12,0 köböl. 518 A nagyságrend ismét arra utal, hogy kis űrtartalmú helyi köböl lehet, s ez a legnagyobb e viszonyban tapasztalt mennyiség. A nagyságbecsühöz támpont nincs. Nagyszőllős (Vas) 1716. évi összeírása szerint 1 hold = 1,0—1,5, átlag 1,2 köböl. 519 A megyéből Körmendre van adatunk, 1762-ben 1 pozsonyi köböl 954 nöl volt (ld. 4.2.38.1.11.), ezzel számolva 954—1431, átlag 1145 nöl lenne. Az 1720-as összeírás feljegyzései szerint Somogy és Sopron megyékben többfelé a 2 köblös föld 1 hold nagyságú volt, 520 támpont nincs. Nyék (Sopron) 1733. évi összeírásában 1 hold=l köböl, 521 támpont nincs. Nemesságod (Zala) 1755. évi összeírásában 1 hold=2,0—3,0, átlagosan 2,5 köböl. 522 Rezin 1786-ban 1 köböl az 530 nöl volt (ld. 4.2.38.1.11.), ezzel számolva 1060—1590, átlag 1325 nöl lenne a hold. Miske (Vas) 1762. évi összeírásában 1 hold=2 köböl, 523 támpont nincs. Hegykő (Sopron) 1766. évi összeírásában 1 hold= 1,7—2,5, átlag 2,1 köböl, 524 támpont nincs. Kissitke (Vas) 1776. évi összeírásában 1 hold=2 köböl, 525 támpont nincs. Makovica (Sáros) 1787. évi összeírása teljes viszonysort ad: 1 hold=1200 nöl=l köböl=2 pozsonyi mérő. 526 Cséfán (Bihar) az 1794. összeírás szerint 1 hold=l köböl; 527 Váradon 1798-ban 1 köböl 1100 nöl volt (4.2.38.1.11.), ezzel számolva ez a hold is annyi lenne. Szentlőrinc (Vas) 1794. évi összeírásában 1 hold= 1,8—2,5, átlag 2,0 köböl, 528 támpont nincs. Csepregen (Sopron) a 18. században 1 hold 0,84—1,0, átlag 0,9 köböl volt, 529 támpont nincs. Ungvár 18. századi összeírása szerint 1 hold átlagosan 1,6 köböl, 530 s mivel Ungváron 1776-ban 1 köböl 1000 nöl volt (ld. 4.2.38.21.), ez a hold 1600 nöl lenne. Az 1828. évi összeírásban 1 hold Békés egy falujában 0,5, Borsodban, Veszprémben 1,0, Hevesben 1,3 köböl; 531 támpont egyikre sincs. Kivételesen előfordult ez a viszony a szántón kívül más művelési ágnál is, így Váradon (Bihar) 1798-ban az erdőnél, mikoris 1 hold=l köböl=1100 nöl volt. 532 Az adatok Összesítésével a következő a helyzet. 1 hold=0,3 és 16,0 szélső, 1,0—5,0 középértékkel átlagosan 1,9 köböl, gyakoriságban 51 esetből 1,0 (17 eset), majd 2,0 (8 eset) köböl Megjegyzendő egyrészt az, hogy a nagy értékek esetében nyilvánvalóan helyi, kis űrtartalmú köbölről van szó; másrészt az, hogy az 1 köblös értéknél egyes esetekben országos jellegű összeírás feltehető, amelynél megadott szempontok szerint átszámoltak, így az 1 köböl mögött esetleg más érték, helyi köböl húzódik meg. Végül: az 1672. évi adatoknál valószínűleg kassai köböl a mérték (ld. 4.2.24.1.13.6.). 9 esetben konkrét nagyságról is tájékozódhattunk: 1,0—2,5 köblös értéknél 1100—1908 nöl volt ez, vagyis 39,6—68,6 ár. 4.2.24.1.13.2. Hold — köböl, bártfai. Egy adatom van: Sáros 1689. évi összeírása szerint 1 hold=6,4—10,8, átlagosan 8,5 bárt fai köböl. 523 A nagyságbecsühöz támpont nincs. A nagyságrend utal a bártfai köböl kis űrtartalmára. 4.2.24.1.13.3. Hold — köböl, eperjesi. Erre a viszonyra is egy adatom van: Sóvár (Sáros) 1676. évi összeírása szerint 1 hold=10,9—20,5, átlag 14,9 eperjesi köböl. 53 *
